A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 5. (1965)
KALAS Imre: Borsodi népi lakóházak jellemzői
260 KALAS IMRE séget tartalmaz; középütt a pitvarba lépünk, ennek hátsó részét a szabadkéményes főzőfülke foglalja el s a pitarból jobbra-balra nyílott egy-egy helyiség. Az üstökös-ház nem épült tornáccal 2 . Volt eset, hogy elbontván az üstökös-ház üstökét, meghagyták a homlokzaton kívülálló ,ágasfát'. Míg az üstökös-ház kivételes matyó-jelleg (2. képj, az ágasfás típushoz már találtunk példát Vas (Vashosszúfalu) 3 és Sopron (Acsalag) megyében is 4 , ahol is azok 1938-ig voltak láthatók. A házak végfalának oromzati fallal vagy vértelekkel való kiképzése későbbi kialakításra utal. Az oromzatnak vértelek elnevezését Matyóföldön ma is használják s szeretik onnan magyarázni 5 , hogy a vértelek egy-egy vérségi kötelék hadrendi tartozóságát jelzi úgy, hogy a házak oromzati homlokzatát e köteléket jelző különböző fonással felismerhetően díszítették. De abból, hogy oly vidéken is vértelek az oromzat, ahol a lakosság hadrendbe nem tömörült, arra következtethetünk, hogy a vértelek származhat a szláv „ver" szóból alakuló „vércelet"-bői 6 úgy, mint akár a tapasztott nádazásból kiképzett „veremény"-ből 7 , amint ezt helyenként nevezik is. A vértelek
