A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 5. (1965)

KOZÁK Károly: Borsod megye egyenes szentélyzáródású középkori templomai

256 KOZÁK KÁROLY 1 Szabó Ferenc: Borsod megye Árpád-kori templomai. Budapest, 1936. 2 Győrffy György: Az Árpádkori Magyarország történeti földrajza. Budapest, 1962. 110. 3 Genthon István: Magyarország műemlékei. II. Budapest, 1957. 4 Az alaprajzi vázlatot az Országos Műemléki Felügyelőségen (O. M. F. őrzött B. A. Z. Megyék Műemléki Topográfiája. I. kötetében lévő alaprajzi vázlat felhasználásával készítettük. 5 A templomot legutóbb vizsgálók (O. M. F. Távlati Terv Borsod-A-Z. I. kötetében található leírást Détshy M. —Erdei F. - Keszegh l-né készítette az 1959. máj. 23.-i vizsgálat során) a templom építésének idejét a XV. századra tették. A közölt fényképek az O. M. F. Fényképtárában találhatók. 6 Győrffy Gy.: i. m. 711. 7 Középkori falusi templomaink hajójának D-i falában — az eddig ilyen szempontból vizsgáltakat figyelembe véve — általában három, magasan fekvő, félköríves ablak volt, „szimetrikus" elrendezésben, minden bizonnyal szimbolikus jelentéssel (feltehetően trinitas). Ez az ablakelrendezés még a koragótikus formák megjelenése idején is megtalálható, csak már alacsonyabban helyezik el az ablakokat és nyílásuk szélesebb). (Kozák K.: A lovászpatonai ev. templom feltárása és helyreállítása. Magyar Műemlékvédelem. II. Budapest, 1963.). A közölt alaprajz a B. A. Z.-i Top. I. és Szabó F. munkájában található felmérések felhasználásával készült. A közölt fénykép az O. M. F. fényképtárában található. 8 Szabó F.: i. m. 26. (A Szerző megemlíti, hogy a templom harangja 1619-ben készült.) 9 Győrffy Gy.: i. m. 153-54. " Genthon I.:i. m. II. 15. - O. M. F. Távlati Terv Borsod-A.-Z. I. (Détshy M.-Sallay M.— Schőner l-né. 1959. VII. 29.) köteteben található leírás a templom építésének idejét ugyancsak a XV. századra teszi. — O. M. F. Műemlékek jegyzéke. Budapest 1960. 155. 11 Szabó F.: i. m. 12 A munkálatokat Détshy Mihály építészmérnök kísérte figyelemmel. Ő figyelt fel a templom románkori szentélyére. Kérésére kapcsolódtam be a munkába, s a továbbiakban a kutatást együtt végeztük. E helyen köszönöm meg, hogy hozzájárult az újabb adatok e helyen való közléséhez. (Az alaprajz a szerző felmérése alapján készült.) 13 Szabó F.: i. m. — Csánki D.: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. I. Budapest, 1890. 171. (Furnus.) 136: Kár. okit. I. 167. (Fornas) 1333: Egri káptalan llt. Num. 17. div. 4. fasc. 1. fr. 5., 1405: Dl. 9053; 1411: Dl. 9812. 14 1738. VIII. Borsod megye tanuvallatásából (mezőcsáti ref. templom ügyeben.). Orsz. Levéltár. Helyt. t. Acta Religionaria Lad. C. fasc. 57. (Ezen adatot Baranyai Bélanénak köszönöm.) 15 Genthon I.: i. m. II. 128. („. . . alapja régi, átépítve a XVIII. század végén.") .-Csánki D.; i. m. I. 178. és 215. (Peturi) 1352:. . . Eghazaspethry pred.) 1954: . . . (Pethry alakban találkozunk említésével.) — Az alaprajzi vázlatot a B. A. Z.-i Top. II. kötete alapján készítettük. 36 Csánki D.: i. m. 218. (Sanctus Andreas.) 1332 — 7. Pápai tizedjegyzék. 1.). — Az alaprajz vázlat a B. A. Z.-i Top. III. kötetében található felmérés és a szerző felmérései alapján készült. — A templom szerepel Telekesy István egri püspök 1700. febr. 18-án írt levelében az alsóvadászi és petri templomokkal együtt. (Lesko J.: Adatok az egri egyházmegye történetéhez. IV. k. Eger, 1907.) 17 A templomot bontás közben megtekintette Détshy Mihály építészmérnök. Elfalazott ablakot és ajtót figyelt meg a templom D-i falában. Kérésére megtekintettem a templomot, s megfigyeléseit helytállónak találtam. Jelentésünk alapján az O. M. F. elrendelte a templomrom románkorinak vélt részének haladéktalan vizsgálatát. A vizsgálat, rövid kutatás, a templom felmérése igazolta a korábbi megállapításokat. A kutatásról szóló jelentés az O. M. F. irattárában található. (Kozák Károly: Jelentés a mezőnyárádi „templomrom" kutatásáról. Budapest, 1964. XI. 23.) A közölt alaprajz a szerző felmérése és annak Détshy Mihály felmérésével való egyeztetése alapján készült. A felmérés rendelkezésemre való bocsájtásáért a helyen mondok köszönetet. 18 Győrffy Gy. i. m. 793-94. (1238.: Narrag, 1273: Nyarag, 1323: Baratinarag, 1317: Narad, 1319: Narag.) 19 O. L. Helyt. t. Acta Religionaria Lad. C. fa se. 57. 20 Csánki D.: i. m. I. 144. es 158. 21 A templomot nem állt módomban megtekinteni. Vizsgálatához az O. M. F. Távlati Terve keretében Dümmerling Ödön építészmérnök vázlatát, leírását és a Fényképtárban talál-