A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 5. (1965)
KOZÁK Károly: Borsod megye egyenes szentélyzáródású középkori templomai
BORSOD MEGYE EGYENES SZENTÉLYZÁRÓDÁSÚ KÖZÉPKORI TEMPLOMAI 249 SELYEB fc-EP. TEMPLOM 42. Selyeb, ref. templom alaprajza. Zalaszántó, Árpás, Lovászpatona). 40 A szentély K-i és D-i falában általában 1—1 ablakot találunk, amint azt Koroknay Gyula is megfigyelte a Szabolcs-Szatmár megyei egyenes szentélyzáródású templomoknál, a szentélyek dongaboltozatainak gyakoriságával együtt. Az abaújkéri, az abodi, a hernádszentandrási (?) és az egerfarmosi templomoknál is megtaláljuk a dongaboltozatot a szentélyben, amelyet mi e templomtípus egyik fő jellegzetességének tartunk, a csekély mértékben „kiugró" diadalívvel együtt. Úgy gondoljuk, hogy ezt az egyszerűbb boltozási módot váltja fel a szentély keresztboltozattal való fedése, amely terméseztesen nem jelenthet minden esetben időbeli sorrendet, hisz egy képzettebb mester, vagy műhely (Csaroda, Csecs) készíthetett már akkor keresztboltozatot, amikor általában még dongaboltozattal, vagy fafödémmel fedték le a kisebb falusi templomok szentélyét. Megfigyeléseink azt mutatják, hogy ez időben még általában nem építettek sekrestyét a szentély É-i oldala mellé a falusi templomoknál. 41 A megye most vizsgált tíz temploma közül csak háromnál találunk sekrestyét, amelyek közül kettő biztosan (Egerfarmos, Mezőnyá rád), egy pedig valószínűleg jóval később épült, mint a templom. A diadalív általában még félköríves, de akad már köztük enyhén csúcsíves is. Ez is arra mutat, mint az ablakoknál felvetettek. E falusi templomtípus akkor terjed el a megyében — de feltehetően az egész országban is —, amikor az építészetben egy új stílus, a gótikus kezdi bontogatni szárnyait hazánkban, s megjelennek a nálunk legkorábbi gótikus elemek és szerkezetek (Pannonhalma, Bélapátfalva). 42 Ez a korszak hazánkban a XIII. század első harmada. Ügy véljük, e gondolatból kell kiindulnunk, amikor az egyenes szentélyzáródású falusi templomok megjelenésének, elterjedésének és építési idejüknek vizsgálatát tűzzük célként magunk elé. Koroknay Gyula e kérdéssel foglalkozva azt írja; „A kora-árpádkori primitív lakóházak építési módja találkozott a ciszterciták által bevezetett stílusrányzattal, és a kettőnek eredőjeként állott elő ez a bizonyos stílus." 43 Véleményünk szerint ennek az „új" falusi templomtípusnak a kialakulását a régebbi, félköríves, vagy patkó alakú szentélynek a ciszterciták által kedvelt egyenes záródású szentéllyel való felcserélésével magyarázhatjuk. Az sem valószínű, hogy az olcsóbb, vagy könnyebb