A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 5. (1965)

KOZÁK Károly: Borsod megye egyenes szentélyzáródású középkori templomai

246 KOZÁK KÁROLY 39. Sajókeresztur, ref. templom szentélyének K-i ablaka (rekonstrukció). félkörívesen záródó, rézsüs ablakai és a sarkok armirozása kis románkori templomaink legszebbjei közé sorolja a selyebi ref. templomot, amelynek értékét még magasabbra emelte a NY-i homlokzat előtt álló fa harangtorony.

36 E képet nézve érezhetjük, mily nagy veszteségek érték még az elmúlt száz év alatt is műemlékeinket. A megye egyenes szentélyzáródású templomainak vizsgálata során kirajzolódott előttünk falusi templomainknak olyan típusa, amely felváltotta a korábbi, félköríves szentélyű templomokat. Fő jellemzője az egyszerű, tiszta alaprajzi elrendezés, a téglalap alakú hajó és a félkörös vagy enyhén csúcsíves diadalívvel, esetleg anélkül hozzákapcsolódó egyenes záródású szentély. A szentély formája gyakran négyzetes, de akad közöttük kissé nyújtott, néha a téglalap formához közelítő megoldás is (Sajókeresztúr, Selyeb). Megfigyeltük, hogy a hajó és a szentély hosszának aránya — Sajókeresztúr és Selyeb kivételével — megközelítő pontossággal 1:2. Ez az arány általában a dunántúli

37 és a Szabolcs-Szatmár

38 megyei egyenes szentélyzáródású falusi templomainknál is. Ez elsősorban kívülről, a tömegalakításnál érzékelhető. Valószínűnek tartjuk, hogy elsősorban a külső megjelenés miatt alakult ki ez a kedvező arány. A középkori ember életében — s a falusi embernek különösen — a templom a keresztény élet jelképe volt. Ez az arány természetesen a belső téralakításban is jelentkezik, de nem annyira érzékelhetően. Úgy tűnik, hogy ez az arány később kicsit változik, a szentély valamivel hosszabb lesz. Ez azonban egyelőre még csak feltevés, s a további kutatás feladatai közé tartozik annak megállapítása, hogy valóban későbbiek-e ezek a nyújtottabb szentélyű templomok.

39 A selyebi ref. templom hosszú, keskeny félköríves ablakai és a sajókeresztúri ref. templom feltételezett bővítése, hosszabbítása a szentély irányába, némileg a későbbi időpotban történő építés mellett szól, de még ez nem bizonyít. A selyebi ablakok esetében mintha lépés történne már a románkori „kötöttségek" feloldása felé, hisz a jelentős mértékben megnyújtott ablakok — bár még félköríves záródásúak — már igen közel állnak a koragótikus formákat mutató, keskeny, hosszú, csúcsíves záródású ablakokhoz (Abaújkér,