A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 5. (1965)

KOZÁK Károly: Borsod megye egyenes szentélyzáródású középkori templomai

BORSOD MEGYE EGYENES SZENTÉLYZÁRÓDÁSÚ KÖZÉPKORI TEMPLOMAI 241 32. Sajókeresztur, ref. templom DNY-ról. XIII. század II. felében sor került a templom helyreállítására, jelentős bőví­tésére. Lehetséges, hogy a kettő nem egy időben történt. Az egyeneszáródású szen­tély kialakítására azonban véleményünk szerint még a XIII. században sor került. A szentély D-i falában két ablak van, közülük a K-felé eső románkori, fél­köríves záródású, kifelé és befelé rézsűs kávájú, csak nyílása jóval szélesebb, mint a hajó D-i falában levőké (37. kép). A másik ablak téglalap alakú, élszedéses, gótikus. Lehetséges, hogy korábban ennek helyén is egy félköríves záródású románkori ablak volt, mert a két ablak elhelyezése — az egymástól és a sarkoktól mért távolságot tekintve — „szimmetrikusnak" mondható. Ha így volt, akkor a későbbi átalakítások során nyerte mai formáját. A szentély K-i falának közepén egy hasonló szélességű és rézsüs kiképzésű ablak van (34. kép), mint a szentély D-i falában levő románkori ablak. Ennek és a jelenleg ismert, átalakítás nyomait magán viselő forma alapján (38. kép) feltételezhetjük, hogy e helyen is a D-i félköríves ablakhoz hasonló formájú és méretű ablak volt egykor, amelyet később átalakítottak, bővítettek, s talán ezzel az átalakítással egyidejűleg, felette egy „kerci típusú", de annál jóval egyszerűbb, hat­karélyos körablakot alakítottak ki 28 . A szentély K-i ablakának ilyen kialakítására valószínűleg a XIII. század vége, XIV. század eleje táján kerülhetett sor. Igen érde­Herman Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents