A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 5. (1965)

KOZÁK Károly: Borsod megye egyenes szentélyzáródású középkori templomai

228 KOZÁK KÁROLY 7. Alsóvadász, ref. templom alaprajza. 8. Alsóvadász, ref. templom DK-ről. nak. Biztos adatot erre vonatkozólag még nem ismerünk, de Egerfarmos nem esik túlságosan messze Egertől és Bélapátfalvától, s így e kapcsolat feltételezhető. A pápai tizedjegyzékben Fornos néven említik a heves esperesség plébániái között.

13 A templom további sorsáról nem tudunk. A hajó É-i oldalán álló dongaboltozatos sekrestye a XVIII. század közepe táján már biztosan állt, a szentély D-i oldalán levő oratóriummal együtt. A hódoltság alatt bizonyára ez a templom is megrongálódott, mint a környék többi temploma. A XVII. század végén XVIII. sz. elején a Hejő és Tisza melléki „pusztán hagyott Hellységek" is benépesülnek

14

, az elhagyott, romos templomokat megjavítják, lefedik. Általában ez időben nem lehetett túlságosan nagy a falvak lélekszáma, sem gazdasági ereje, így legtöbb esetben elég nagynak találták a régi, középkori templomot, így történhetett ez Egerfarmoson is. A templom D-i falához erősített sírkövek is utalnak erre (16. kép). A legrégebbi 1781-ből való. Ez időben már erőre kaphatott a falu. A középkori templom körül levő temető szépen faragott sírkövei arra mutatnak, hogy a templom régi, déli bejárata helyett, ez időben uj, díszes kaput alakítottak ki a Ny-i falban, amelyet aztán az 1874. évi templombővítéskor újra felhasználtak. Ezután a templomon jelentősebb változás nem történt.