A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 5. (1965)

KOZÁK Károly: Borsod megye egyenes szentélyzáródású középkori templomai

224 KOZÁK KÁROLY 1. Borsod-A.-Z. megye térképvázlata. templom külső megjelenése, tömege arra utal, hogy a templom építésének idejét nem a XV. században, hanem a XIII—XIV. század fordulója táján keressük. E feltevést erősítik az említett okleveles adatok is. Abod. ref. templom. A község Szendrőtől K-re fekszik. Újabod néven említik 1300. előtt, amikor Thwkws fia Dénes eladta az Apc (Opuz) nembeli Dethmar fia Domonkosnak, aki a birtokot testvéreivel elhatárolta. A pápai tizedjegyzékben 1332—1337 között Abod, Opud, Obod és Obud néven nevezik, amikor papja 6—6 garast fizetett. A falut 1581-ben Sáros-Abodnak nevezik. (A középkorban egy másik — a nagyobbik — Abod is volt a megyében, Boldva mellett. Perecsütő-Abod néven is említik. E falu helyét ma már csak egy puszta jelzi. Ennek egykori templomát Szent Miklós tiszteletére szentelték.)

6 Az abodi ref. templom eredetileg csak egy téglalap alaprajzú, síkmennyezetes hajóból és egy „négyzetes" dongaboltozatos szentélyből állott (5. kép). A templom tömegéhez jól kapcsolódó dongaboltozatos előteret (szélfogót) a XV. században építhették a Ny-i homlokzat elé (6. kép). A kis templomnak építése idején sem lehetett sekrestyéje. D-i oldalán a szentélyen egy, a hajón pedig két félköríves, rézsüs ablak van. A szentély ablakai keskenyebbek, mint a hajó falában levők, amelyeket akkor bővíthették ki, amikor a fal NY-felé eső felében egykor minden bizonnyal meglevő „harmadik" ablakot elfalazták.

7