A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 5. (1965)

K.VÉGH Katalin: A nyékládházi avar temető

186 K. VÉGH KATALIN ben vasalás töredéke. H.: 7,7 cm. (X. t. 12.) d) A vasalás mellett vaskarika töredéke (X. t. 13.). e) A jobb kéznél szintén vaskarika volt (X. t. 14.). 68. sír. a) 2 db fülbevaló kerekmetszetű bronzhuzalból, fekete gyöngyös csüngődísszel. Átm.: 2 cm. (X. t. 15—16.) b) Az övön volt 6 db négyszögletes, préselt, geometrikusán díszített veret (ma már csak 4 db van meg). 1,6x1,6 cm nagyságúak. (X. t. 19—22). c) A medence bal oldalán szíjbefogó bronzveret szegeccsel. H.: 2,2 cm (X. t. 23.) d) A bal medencénél trapézalakú vascsat. H.: 2,7 cm. (X. t. 24.) A régi leltárkönyv szerint a jobb medencénél is volt egy vascsattöredék. Említ továbbá még 1 db vaskést és a térdnél bronzlemezkéket. A következő, többnyire szórványként kezelhető leletek kerültek még elő a temetőből: 2 db lapos, félgömbalakú préselt pityke (X. t. 25—26.); korongalakú préselt, gyöngyözött díszítésű bronzlemeztöredéket (X. t. 18.), 2 db karikát sima (egyiket az újraleltározás során tévesen a 68. sír anyagához leltározták be; X. t. 17.) és 1 db karikát sodort ezüsthuzalból (X. t. 27.) és 60. és 61. sírhoz kb. 1 m távolságban egy csomóban találtak, amelyek „az előttük való sírokból" származhattak. A 32. sír előtt került elő egy szürkés-barna, kissé kihajló peremű, kézzel formált bögre. M.: 8,5 cm, szá.: 8,2 cm, fá.; 6,8 cm. (XII. t. 1.). A leltárkönyvi bejegyzés szerint a „24. sír háta mögött volt" egy szürkés-fekete, durva anyagú, kissé kihajló peremű bögre. M.: 10,6 cm, szá.: 9,1 cm, fá.; 7 cm. (XII. t. 6.). Az újra-leltározáskor került be a leltárkönyvbe — előfordulási helyének megjelölése nélkül — szintén egy bögre leírása a nyékládházi leletek közé. Az edény szürke, kihajló peremű, három sor köteges hullámvonal díszíti. M.; 9,7 cm, szá.; 9,2 cm, fá.; 6,5 cm. (XII. t. 4.). A régi leltárkönyvi bejegyzés szerint a temetőben, a Fáy-család telkének közepe táján 2 db átfúrt agyagkúpot találtak, amelyek azonban ma már nincsenek meg. Marjalaki Kiss Lajos közlése szerint a sirok egymás mellett, sorosan feküdtek. Irányításuk kelet felé történt, de némelyik egy kissé eltért ettől. Mélységük, átlagosan 180 cm volt, legmélyebben, 200 cm mélyen a 4. sz. lovas sír feküdt. A halottakat hanyatt fektetve, karjukat a test mellett kinyújtva temették el. Kettős temetkezés a feljegyzések szerint nem volt, de egy megmaradt, — sajnos, sírszámnélküli — fénykép alapján az egyik sírban két csontváz került elő egymás mellett, az egyik fordított irányítással (4. kép). Az előfordult koporsókapcsokból ítélve a 19. sír halottját koporsóban temették el. A 18. sírban a csontváz két oldalán — a leltárkönyvi bejegyzés szerint — égett faszéndeszkanyomokat figyeltek meg. Valószínű ezek is koporsó maradványai. Állatcsontok előkerüléséről nincs feljegyzés, de a néhány fényképfelvétel azt mutatja, hogy állatcsontok voltak a 31. sír csontvázának jobboldalán a térd mellett (2. kép), s valószínű a 32. sírban is ugyanazon a helyen (3. kép). A 24. sír mögött előkerült bögrében állatcsontmaradványok vannak. Ló eltemetéséről egy esetben tudunk (4. sz. sír). A leggazdagabb férfi sírnak a 4. sz. lovas sír tekinthető. Egy róla készült vázlatrajz szerint a ló a csontváz bal oldalán feküdt és felszerszámozva temették el. A leltárkönyvi bejegyzés teljes lócsontvázat említ. A férfi váz mellékleteként övkészlet, kés és két agyagedény került elő, a lóhoz kengyelpár és zabla tartozott. A férfi sírnak tekinthetők közül gazdagabb mellékletű még a 8, 21, 31. és 32. sír. A női sirok közül a 20. sz. sír leletegyüttese emelkedik ki két db, granulált, aranygömbös fülbevalójával. Gazdagabb mellékletű még a 27. és a 40. temetkezés. A feltárt temetőrészben lelet nélkül került elő a 12., 26., 47. és 66. sír. Az 1., 46., 58. sírban csak fülbevalót, a 42.-ben gyöngyöt, a 35.-ben bronzcsatot, a