A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 4. (1964)

LAJOS Árpád: A so-pentatonia jelentkezése a borsodi népzenében

94 LAJOS ARP AD RAKIJTYÁN ANOKÁS Soé. &USK7SAMY 1<?5* ENPKB BAKi ABLA KA8A VAN EGY FA LÍ.Í

J I CJ

r Tu^rH-* OUHASZ LEGÉNY FURO - LYAZIK A LAJTA r r LJ" l g> 5Í3 ^m y FU KO LJA SZO BBHAL LIK AZ ÁB LA KON, 0- 0 M ÉÉÉ fc ecs *=* f'g «&v i<#W/4 MEELTÓ sÁeos K/S ASSZONY Harc a diatoniával. Dallamingadozások A so-pentaton bővülése a moll jellegű dór, a dúr jellegű mixolyd és a tiszta dúr skála. A borsodi népzenében a két utóbbi gyakorivá válására figyeltem fel. Sopentatonból levezethető dór hangsorú dallamra eddig még önálló példát nem találtam, Egy ízben sikerült megfigyelnem, hogy egyugyanazon dallamközlő — meglehetősen emelkedett, szeszes hangulatban so-pentatonból dóros dallamvezetésre tért át (30. sz. dalrész). A 22. sz. dalt így ismételte meg: (Lásd 30.) Azzal, hogy dalosom a b-hanggal helyettesítette az eredeti c

2-t, azt a benyomást keltette, mintha kiigazította, korrigálta volna a mi-re-do-la-so hangsort (e

2-d

2-c

2-a

1-g

1

) a b-vel, s ezzel ezt a hangsort mintegy visszalendítette la-alaphangúvá. Ez a tonalitásváltoztatás nem szórványos jelenség. A naiv dalosnál különleges, emelkedett lelkiállapotban elég gyakran előfordul — ez a példa, — ha nem is önálló dallamvariáns, csak tonalitásváltás, elég jól érzékelteti azt az utat, mely a so pentatonból a dór hangsor felé vezet. Egyébként a dór hangsorú dallamok zömét legkönnyebb a do meghagyással és fi bővítéssel a la-pentatonból levezetni. A mixolyddá való bővüléssel szemben a so-pentatonia a borsodi népzenében is I TEMPÓ GIUSTO LUKA.NÉNYE (HONTM) K18. X L3 Aé é "

^ A KI SZÉPLÁNYT AKAR VENNI, l

/JJ I n

/1* HAK/V\ATQN KELL •fm 0 0 0 9 L_ f í *••1 1 AZT K e- HESN 1 f S'A KI IA í eet NY H ARA 1ATON JA 'K M EL IS VESZI A LE6 SZEBBLÁfJYT