A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 4. (1964)

LAJOS Árpád: A so-pentatonia jelentkezése a borsodi népzenében

A SO-PENTATONIA JELENTKEZÉSE A BORSODI NÉPZENÉBEN 93 so pentatoniára való átváltásnak. A most bemutatásra kerülő dallam meg is tartja teljesen változatlanul a közömbös harmadik sort, s egyebütt megszólaltatja so-pentaton dallamfordulatait (második sor végén: so

2

—mi—do—re, negyedik sor végén: re— do—la—so).

5 (Lásd 17.) Az eddig felsorolt dallamok különböző típusok la- és so-pentaton, illetőleg pentatonos változatai. Két dologban azonban megegyeznek: aránylag nagyobb hangtér jedelműek (oktávon túl mozognak), és a finális mindkét pentatonnál ugyanaz a hang. A dallampárhuzamokból pedig a la-pentatonia eredetisége tűnik ki mind a szerkezetben, mind a hangkészletben. Másként áll a dolog olyan régi dallamoknál, melyek kis hangterjedelműek, parallelizmus nélküliek, s második sorvégzőjük a b3-on van. Ezek közt olyan la- és so-pentaton változatokat fedezhetünk fel — bár nem nagy számmal, melyeknél a finális elmozdulása határozza meg, hogy az illető dallam la- vagy so-pentatonnak fogható-e fel. Ha a finális gi-en van, la-, ha fj-en van, so-pentaton dallamról van szó.

6 . PAKLANPO RUBATO PA.TVA&OS MIHÁLY 19 6 SA7ÖM&BCSX T9S4 S6. TUL Á SÁJOÖN A SZENPZEl HATÁRBA ££^M=£

F

££XU^^I E&f NA0f HAeSFA LEVELEZIK m i r r£3 m ^ AN NÁK Á NAGY HÁRSFA NAK AZ ÁLJA - BÁ fc£g ÜH

I i J J i JUHÁSZ LEGÉNY FURjÓ -LJÁ&IK MÁ0Á-BÁ. ' Ilyen esetekben mindkét jelenséget autentikusnak foghatjuk fel, miixt ősi, keleti örökséget, abból a korból, amikor a finális még mozgékony volt. Olyan la- és so-pentaton változatokat, melyek a finális váltakozásából eredtek volna, eddig hiába kerestem Borsodban. A so-pentatonia — már a régi típusú — nagyobb hangterjedelmű daloknál is, a borsodi népzenében éppen úgy mint az alföldön, dunántúlon, az eredeti la finálison belüli hangelmozdulás következményének tetszik. Az újszerkezetű dallamokra ez méginkább vonatkozik, ha meggondoljuk, hogy a hangterjedelem itt még bővebb. Figyeljünk meg ezek közül is néhány változatot! (Lásd 18., 19.) A két dallam felépítése, a sorok intonációja, a ritmus azonos, a két dallam közti rokonság a dallamelcsúszás ellenére is felismerhető.

7 Még erősebben érezhető rokonság fűződik a következő kupolás szerkezetű la-pentaton dallamhoz: (Lásd 20.) So-pentaton változatok egész sorát kapcsolhatjuk az előbbihez, e változatok sok kis apró részletben térnek el egymástól, de lényegileg egy típust alkotnak. (Lásd 21—29.) E dallamoknak számos, gazdag változata van mind közeli, mind távoli vidékeken.

8