A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 4. (1964)

K. VÉGH Katalin: Koracsászárkori település maradványa a miskolci Szabadság téren

KORACSÁSZÁRKORI TELEPÜLÉS MARADVÁNYA A MISKOLCI SZABADSÁG TÉREN 1962 októberében a miskolci Szabadság téren csatornázási munkálatok közben edénytöredékek és agyagkúpok kerültek elő. A leletmentés azonnali megkezdésével a korábbi csatornázásokkal alaposan megbolygatott tér Széchenyi u. felőli részének szinte véletlenül megmaradt, érintetlennek mondható rétegeiben sikerült a Miskolc területén levő császárkori település újabb nyomát megfigyelni. A Szabadság tér 2. sz. ház falától 860 cm-re levő, 270x190 cm nagyságú feltárási területet három oldalról a vízvezetékek lefektetéséhez szükséges, 113 cm mély, 60 cm széles, korábban kiásott árok vette körül. A keleti árkot 60 cm mélyen víz vezetékcső szelte át, s az ezt keresztező cső áthaladt az ásatási területen (1. kép). E csövek aránylag magasan történő elhelyezésének köszönhető, hogy a szelvény mélyebben fekvő kultúrrétege bolygatatlan maradt. A szelvény déli oldalának metszete (2. kép) szerint a. talajrétegek vízszintesen helyezkednek el. A rendkívül nedves, bolygatatlan kultúrréteg 80—160 cm-ig tartott, az érintetlen, sárga talaj 165 cm mélyen mutatkozott. A szelvény bolygatott, felsőbb szintjeiből, 50—80 cm mélyen középkori edénytöredékek kerültek elő: 1. vöröses-barna, ^ nagy edény kihajló peremrésze a perem alatt két, bekarcolt egyenes vonal között balra döntött hullámvonallal (I. t. 3.). 2. Vörös, kúpalakú agyagfedő töredéke (I. t. 2.). 80 cm mélyen 2 db jellegtelen császárkori oldalrész volt: az egyik vöröses, korongolt, a másik világosbarna, finom anyagú. A szelvény keleti felében, 80—100 cm között 3 db árpádkori edénytöredék került elő, az egyiken bekarcolt vonalak (1.1.1.). Ugyaninnen való három, fehéres, XIV. sz.-i oldalrész, két XV—

XVI. sz.-i edény- és egy fedőtöredék. 100—130 cm mélységből a következő császár1. kép. Az ásatás helyszínrajza kori cserépmaradványok

1 űzechenui - ur 10