A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 4. (1964)
A Herman Ottó Múzeum működése (1954-1963)
244 A Herman OTTÓ MÚZEUM MŰKÖDÉSE (1954-1963) A számszerű gyarapodás azonban önmagában még nem teljes értékű, mert a gyarapodás értékére nem nyújt támpontot. A gyűjteményi anyag gyarapodása elbírálásánál figyelembeveendők a következő szempontok. A régészeti gyűjtést nagy mértékben hátráltatta az a körülmény is, hogy 1958. szept. 1. és 1962. aug. 31. között nem volt régész munkatársa a múzeumnak. A jelentkező feladatok egyrészét részben a múzeum munkatársai, vagy más múzeumok szakközegei igyekeztek ellátni. A helytörténeti anyag túlnyomó többsége miskolci vonatkozású, bár a múzeum gyűjtőterülete alapításától kezdve Borsod megye egész területére, 1951-től kezdve pedig a Hernádtól Ny-ra eső abaúji területekre is kiterjedt. Ezenkívül a helytörténeti gyűjtésben nem mindig érvényesült kellően annak mérlegelése, hogy egyes tárgyak múzeumi elhelyezésre alkalmasak-e, illetve elég jellemzőek-e bizonyos korszak, vagy fejlődési állapot bemutatására. E nehézségek különösen élesen jelentkeztek a „Borsod-Abaúj-Zemplén megye története" című állandó kiállítás forgatókönyvének megírása során. A néprajzi gyűjtésnél — ha jóval kisebb mértékben is — szintén fennáll ilyen jellegű probléma. A régészeti, illetve a néprajzi gyűjtés kérdéseivel itt behatóbban nem foglalkozunk, mert munkatársaink következő beszámolóikban részletesen foglalkoznak a két területtel. A képzőművészeti gyűjtemény jelentősebb fejlődésnek az utolsó években indult. Ezt a folyamatot Kmetty János 30 képből álló ajándéka indította meg. Követték ezt a Művelődésügyi Minisztérium, a Megyei Tanács és a művészek ajándékai. A gyűjteménynek első sorban mai magyar grafikai anyaga érdemel figyelmet. II. Segédgyűjtemények E körbe tartoznak a könyv- és hírlaptár, az adattárak és a fotó-tár. Növekedésüket az alábbi táblázat tünteti fel: Segédgyűjtemény 1954. jan. 1. 1963. dec. 31. Index db db 1954 = 100 Könyvtár (kötet) 1691 11 326< 4) 669,7 Adattárak (oldal) — (o) 23 060 — Fotó-tár (felvétel) 451 10 379 2 301,3 A múzeum alapításától kezdődően ellátta egészen 1949-ig mintegy 27 000 kötetes könyvtárával a miskolci közkönyvtári feladatokat is. A városi könyvtár megalakulásakor a mintegy 1 000 kötetet kitevő szakkönyvtár kivételével (melynek kiválasztásra igen szűk keretek között történt) átadásra került. Azóta rendszeresen folyik az általános, továbbá régészeti, néprajzi, történeti és művészettörténeti anyag gyűjtése. A könyvtár teljes rendezése, feldolgozása 1958 és 1960 között megtörtént. A múzeumnak néprajzi (1958), régészeti, szocialista dokumentációs (1960), helytörténeti (1961) és művészettörténeti (1962) adattára van. A régészeti és a szocialista dokumentációs adattár rendszere az illetékes szervek és a szakértők figyelmét egyaránt felkeltette. (Múzeumi Közlemények 1962, 1, 2.) A fotó-tár jelentős mennyiségű anyagának, továbbá még rendezetlen részének feldolgozására ezideig nem került sor. III. Kiállítások Az elmúlt időszakban állandó régészeti kiállítást rendeztünk a Bükk őskora címen (1951-től 1956-ig), továbbá természettudományi kiállítást a Bükk élővilága címen (1954-től 1957-ig).
