A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 4. (1964)

BODGÁL Ferenc: A miskolci múzeum néprajzi gyűjtése (1902-1962)

A MISKOLCI MÚZEUM NÉPRAJZI GYŰJTÉSE (1902-1962) 223 5. Bölcső. Kőris Kálmán gyűjtése Bár a múzeum kezdettől fogva elsősorban a városra és a megyére vonatkozó anyagot gyűjti, ajándék révén más területről is kerülnek tárgyak a múzeum birtokába. 1908-ban Kürcz Jakab egy faragott botot, Farkas Ákos 2 kínai csizmát és egy keleti dohánytartót ajándékozott. Megvesz a múzeum egy kalotaszegi „írásos" párnát és egy 57 darabból álló új guineai pápua gyűjteményt is.

7 II. A múzeum néprajzi tárgygyűjtésének második korszaka csak jóval a világháború után kezdődik. 1929-ben Ároktőn és Tiszakeszin a halászélet tárgyi anyagait gyűjtik össze s ettől az időtől kezdve Megay Géza a múzeum restaurátora, valamint itt megforduló más intézmények szakemberei és egyéb külső kutatók gyűjtenek néprajzi tárgyakat a megyében. Különösen jelentős volt GyőríFy Istvánnak a matyókra vonatkozó kutatása, valamint Domanovszky Györgynek a mezőcsáti kerámiával kapcsolatos gyűjtése. Sajnos az utóbbi témánál már működő műhelyt nem sikerült találni, így a munkafolyamat technikai lejegyzésére, témagyűjtésre nem kerülhetett sor. A megye területén összegyűjtött tárgyi anyag nagyrésze ebben az időben a Néprajzi Múzeumba került. Szakember hiányában a gyűjtés mennyisége és színvonala sem volt megfelelő, hiányzott egy egységes tudományos koncepció. A tárgyak használatára, készítésére vonatkozó adatok nem lettek lejegyezve, leírókartonok, tudományos jegyzetanyag nem készültek. Egyoldalú ságot eredményezett a gyűjtésben az, hogy túl 6. Ivócsanak, István ffy Gyula gyűjtése Liptó megyéből. HOM Itsz.: 53. 938. 1.