A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 4. (1964)
BODGÁL Ferenc: A miskolci múzeum néprajzi gyűjtése (1902-1962)
A MISKOLCI MÚZEUM NÉPRAJZI GYŰJTÉSE (1902-1962) 221 virág, bimbó és fürt. A virágok koszorúsán összehajlók, közöttük zöld ágon vagy levelén primitíven rajzolt lila színű bagoly kontúrja, szeme, csőre, szárnya sötét lilával körülrajzolva. A virág színei: lila, sárga, zöld. A fülön három helyen vízszintes lila csíkok. Szája csorbult. Magassága 22,5 cm. Ezeket a kancsókat ma már rendes iváshoz nem használják — mint-hogy nem is gyártják őket, hanem leginkább lakodalmakon, ahol a mézes pálinkát, mit tartják benne, azonkívül amikor az új párt bekísérik a „ház"-ba, két vőfély őrt áll vagy az ajtó előtt, vagy a padláson, — akiknek onnan az új pár előjöveteléig elmozdulni nem szabad. Hogy ne unják magukat — meg el ne álmosodjanak, — ezeknek a kancsókban kapnak bort, — mézes pálinkát stb. Miután az ilyen kancsók már pusztulóban vannak, kölcsön is kéregetik őket, amit különösen az ép kancsók tulajdonosai majd mindig hangsúlyoztak is. A kisebb kancsókat használják inkább mézes pálinkához, a nagyobbakat fűszeres borhoz. A tárgyakat azonban nemcsak leírja, hanem ha mód van rá, rajzokkal is illusztrálja. (2. kép.) Kóris Kálmán 1903—1912 között végzett értékes gyűjtőmunkát Borsodban s rajta kívül mások a múzeumi néprajzi tárgygyűjteményét alig gyarapították. Kóris Kálmán később személyi és egyéb okokból megszakítja kapcsolatát a múzeummal, s ezután hosszú évekre megszűnik a rendszeres néprajzi kutatás. Tárgyi gyűjteménye, leírókartonja, fényképei, rajzai azonban a múzeum máig is legértékesebb darabjai. (3—5. kép.) Istvánffy Gyula a múlt század utolsó harmadától foglalkozik a matyó és a palóc népélet tanulmányozásával s 1908-ban Miskolcra kerül iskolaigazgatónak. Bár ő rendszeres tárgygyűjtést nem végez, néhány tárgygyal gyarapítja a múzeum gyűjteményét s borsodi palóc tárgyai mellett halála után idekerül néhány általa Liptóban gyűjtött pásztor ívócsanak is. (6. kép.) A begyűjtött anyagot a múzeum beleltározza, kartonozza s ezekről 1911-ben fő- és csoport leltárkönyvet állít fel Bíró Sándor. „Bíró Sándor... átvette az egész néprajzi gyűjteményt s az érkezési napló és részletes cédula-katalógus alapján azt fő- és csoport leltárakban leltározta. Ezek szerint a gyűjteményben 1444 darab tárgy van 12 845 korona értékben." 5 . Mindkét leltárkönyv a következő rovatokat tartalmazza: folyó v. leltári szám, a leltári tárgy megnevezése, a beszerzés módja (vétel, ajándék, darab v. kötet), véielár v.becsérték, jegyzet. Az anyag csoportosítása a következő: 2. Leírókarton Kóris Kálmán rajzával
