A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 4. (1964)
NEMCSIK Pál: Az országgyűlési képviselőválasztások borsodnádasdi emlékeiből (1900-1926)
178 NEMCSIK PÁL Országgyűlési képviselőválasztás Borsodnádasdon a Horthy-rendszer idején (1922—1926.) Az ország politikai életének vázlatos ismertetése Az ellenforradalom 1921-ben Gróf Bethlen István 15 személyében talált rá arra a politikai vezérre, aki alkalmas volt a kapitalista gazdasági és politikai rendszer stabilizációjának végrehajtására. Bethlen kormánya az ellenforradalom rendszerét 1921—1922ben politikailag is megerősíti. Sikeresen megegyezik a jobboldali szociáldemokratákkal. Megszületik a Bethlen—Peyer féle paktum. A szociáldemokraták jobboldali elemei a burzsoázia ügynökeivé válnak ennek az egyességnek a következtében. Néhány országgyűlési mandátum érdekében lemondanak az állami alkalmazottak és a földmunkások szervezéséről. Míg a kommunistákat és más haladó mozgalmak képviselőit az 1921. III. te. üldözi és kitiltja a politikai élet porondjáról, addig 1922-ben a Szociáldemokrata Párt parlamenti párt lett Magyarországon. Vezetői elárulták a munkásosztály harcának ügyét és lojális ellenzék szerepének betöltésére vállalkozott. Midőn Horthy Miklós elfoglalja a kormányzói hivatalát, a szociáldemokraták jobboldali vezetői nevében ilyen tirádákat zeng Vanczák János 16 a Népszavában: „Magyarország népe ez alkalommal lehetőséget kapott arra, hogy az ország legfőbb méltóságát maga ruházhassa arra, akiben legjobban megbízhat s akire sorsát nyugodtan rábízhatja... minden gerincességünk fenntartása mellett készségesen nyújtjuk oda kérges kezünket békülésre, főméltóságod bölcsességére bizzuk e kéz értékének vagy értéktelenségének elbírálását." Az 1922-ben megtartott választásokon a szociáldemokraták 24 mandátumot szereztek. 1926-ban, az új választójog következtében már csak 14-et. Ezen a választáson a titkos szavazás rendszerét már csak Budapesten hagyták meg, ezzel is csökkentették azok számát, akik az ellenzékre adták volna le szavazatukat. A Szociáldemokrata Párton belül időközben megerősödik az ellenzéki irányzat, bekövetkezik a Kommunisták Magyarországi Pártjának 1924—1925. évi újjászervezése. Ennek köszönhető, hogy fény derült a jobboldali szociáldemokraták osztályárulására. Ettől az időtől elevenedik meg újból a munkásmozgalom a Tanácsköztársaság megdöntése óta. Borsodnádasdi viszonyok az 1922—1926. évi választások idején A két választás alkalmával a kormánypárt és a szociáldemokrata párt egyenlő esélyekkel kezdte meg a választási kampányt a községben és a lemezgyártelepen. Mivel a szociáldemokrata párt is indult, lehetővé vált az, hogy a szervezett dolgozók ennek a pártnak a jelöltjére adják le szavazatukat. A szociáldemokraták jelöltje Vanczák János volt. Hiába tartozott ő a párton belül kialakult, megalkuvó politikát folytató jobbszárnyhoz, a községbeli és üzemi dolgozók belé helyezték bizalmukat. A kormánypárt jelöltje Bíró Pál 17 volt. A községi elöljáróság, a gyárüzem és bányaüzem vezetősége minden anyagi és erkölcsi lehetőséget felhasznált arra, hogy a nádasdiak kivétel nélkül Bíró Pálra szavazzanak. Az etetés-itatás, az állások Ígérgetése, illetve a fenyegetések, megfélemlítések, a nyílt szavazási rendszer, a szavazati jog önkényes megvonása lehetővé tette azt, hogy a
