A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 4. (1964)

NEMCSIK Pál: Az országgyűlési képviselőválasztások borsodnádasdi emlékeiből (1900-1926)

AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐVÁLASZTÁSOK BORSODNÁDASDI EMLÉKEIBŐL (1900-1926) Országgyűlési képviselőválasztás Borsodnádasdon az I. világháború előtt (1900—1914.) Az ország politikai életének vázlatos ismertetése A JL JL cári Oroszországban robbanásig feszül a néptömegek elégedetlensége, majd ennek eredményeként kitör az első orosz forradalom 1905 januárjában. Magyarországon már három évtizede kormányoz a szabadelvű párt, amikor 1905 januárjában megtartott választások alkalmával az ellenzéki pártszövetség kerül ki győztesen és ezzel megtöri a szabadelvű párt hegemóniáját. Két ország, két esemény kapcsolódik egymáshoz. Péterváron gyilkos sortűz tizedeli a munkásokat a „véres vasárnapon", Ausztria-Magyarország apostoli királya a parlamenti jogszabályokat áthágva, saját bizalmi embereiből nevez ki parlamenten belüli kormányt. Azonos indítóokok különböző eszközök alkalmazására késztetik az uralkodókat. A Fejérváry^féle darabont kormány

2 súlyos politikai válsággal kerül szembe. A szociáldemokrata párt változatlanul az általános választójogot helyezi követeléseinek élére, ugyanakkor a nemzet függetlenségének kérdését, és a demokratikus tömegmozgalmak követeléseit elodázza. 1906-ban az ellenzéki pártszövetség (koalicíó) paktumot köt a dinasztiával. Az agrárproletáriátus és az ipari munkásság forradalmi rétege a társadalmi életben és a politikában továbbra is háttérbe szorul. Szervezettségük foka még nem ért el addig, hogy jogos gazdasági és politikai követeléseiket valóra válthatták volna. Ezek a társadalmi rétegek még véleményüket sem igen hallathatták az 1905. évi választásokon. Közülük nem kerültek ki virilisek,

3 nem voltak választók és választhatók. Az ország bonyolult társadalmi és politikai élete egy évtizeden belül az imperialista jellegű világháborúba torkollik. Borsodnádasdi viszonyok az 1905. évi választások idején Borsodnádasd községben 1853-ban 790 lélek lakott a faluban és 9 lélek a Bogdán nevű szénbányánál. A község lakossága kivétel nélkül földműveléssel, állattenyésztéssel és erdőgazdálkodással foglalkozott. A község lakossága a lemezgyár létesítése és a szénbányák megnyitása következtében 1900-ban már 2127 lélek. Nyilvánvaló, hogy a közel másfélezres szaporodás az ipartelepítés következménye volt. A politikai jogok gyakorlásában az ipari munkások nagy része nem vehetett részt. Az idegenajkú gyári és bányamunkások javarésze írástudatlan volt. Az ipari dol-