A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 4. (1964)

DANKÓ Imre: A bodrogközi Hosszúrét települése

160 DANKÓ IMRE Az állattenyésztés a földműveléssel szoros összhangban folyik. A tarlón pulykák legelnek, a földbenmaradt kis krumplit a tisznókkal dúratják ki. Akinek lova van az „ráérős időben" fuvarozni is elmegy. A községekben és a szomszédos nagyobb településeken szívesen fogadják meg őket, mert olcsóbbak, mint a hivatásos fuvarosok. Összefoglalva az elmondottakat, mint lényegest kiemeljük azt, hogy a Hosszúrét települése fokozatosan történt a folyamszabályozások és az ármentesítés után, mind beljebb és beljebb a nagy rétség belseje felé. A település még ma sincs befejezve, most is tartó folyamat. Ennek a folyamatnak aprólékos, a részletekbe menő megfigyelése a néprajztudomány sok ágán kívül a társadalomtudomány számára is becses adatokat szolgáltat. Érdekes jelenség, hogy itt a tanyasi település terjedéséről, növekedéséről van szó Igen figyelemreméltó az a körülmény is, hogy a Hosszú-rét településében a politikai változások élesen tükröződnek, hogy egy aránylag kis területen viszonylag rövid idő alatt háromféle településforma alakult ki. Dankó Imre DIE BESIEDLUNG VON HOSSZU-RÉT IM BODROGKÖZ Vorliegende Studie behandelt die Besiedlung von Hosszú-rét im Bodrogköz, dem Gebiet zwischen Theiss und Bodrog, nach der Fluss- und Binnenwasserregulierung. Das unter dem Namen Hosszú-rét bekannte Gebiet war noch vor 80 Jahren ein unberührtes Moorland. Die Ansiedlung dieses Gebietes erfolgte — bedingt durch die Regulierungsarbeiten — stufenweise und dauert auch heute noch an. Die Art, in der die Besiedlung erfolgte, war zweifach: den besten Boden erwarben Grossgrundbesitzer, die Meierhöfe errichten liessen; das minderwertigere Ackerland erhielten Kleinbauern, die von dürftigen Wohnstätten aus ihr Anwesen bewirtschafteten. Diese Studie befasst sich ausschliesslich mit der Entstehung dieser Einödhöfe und der Lebensweise ihrer Einwohner

; lässt aber auch das Leben in den provisorischen Fischerhütten nicht unerwähnt; bespricht das sozial-wirtschaftliche Leben der Bauern auf den Einödhöfen

; ihre Beziehungen zu den Dorf- und Stadtbewohnern

; ferner ihre eigenartigen Bräuche, mit Bezug auf alle bedeutsameren Momente des Lebens. Verfasser bespricht eingehend auch die Lage der Einödhöfe, die Eigenart ihrer Bauweise, das dabei verwendete Baumaterial, ferner das Haus- und Arbeitsgerät. I. Dankó