A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 4. (1964)
SZABADFALVI József: A Zempléni hegyvidék népi kultúrájának kutatásáról
A ZEMPLÉNI HEGYVIDÉK NÉPI KULTÚRÁJÁNAK KUTATÁSÁRÓL J23 nised in 1950 and since then the collecting and publishing work of this institution has been significant too. The students of the Ethnographical Institute in Debrecen under the direction of Professor Béla Gunda ha ve been alsó engaged in research since 1950 and their monography in progress will deal with the following intems: collecting, hunting, bee-rea ring conduct in the forest, wood-work, animál husbandry, agriculture, viniculture, aourishment, settling, building, communication, porterage social and work-system, mithology, tales, legends and popular curing methods, in a summarizing chapter they examine the generál features of people's culture, its relation to social and economical factors the manifestation of people's etnical consciousness, the new conditions and circumstances of the formation of culture in this territory. J. Szabadfalvi JEGYZETEK 1. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Intézetének a Zempléni hegyvidéken végzett munkájáról a Széphalom felkérésére 1955-ben készítettem egy rövid beszámolót, sajnálatos módon azonban kéziratomat nem elég gondosan rövidítették, minek következtében pontatlanságok és logikai hibák kerültek bele. — Szabadfalvi József: Néprajzi kutatómunka az Abaúj-zempléni hegyvidéken. — Széphalom, IV. 1956. márciusi sz. 74—78. 2. Bernáth Lajos; Magyar népmesék a XVIII. századból. — Ethn., XIII. 1902. 289—301.; Gulyás József: A sárospataki kéziratos népmesegyűjtemény. Sárospatak, 1931. 3. Harsányi István—Hódosi Béla: Két XVIII. századi dalgyűjtemény sárospataki kézirata. — Ethn., XXV. (1914) 101—107.; Legújabban Pogány Péter foglakozott a Felvidító c. gyűjtemény keletkezésével (Ethn., LXIX. (1958) 93—115.). 4. K. Pozsonyi Erzsébet: Erdélyi János és a népköltészet. I. — Ethn., XXXVIII. 1927. 114—118.) Balassa Iván : Néprajzi feladatok a Hernád és a Tisza között. Sárospatak, 1960. 5. 5. Gulyás József—Kántor Mihály: Sárospatak és vidéke. Budapest, 1933.; Munkáik jórészte a Néprajzi Múzeum Adattárában, a sárospataki Tudományos Gyűjtemény könyvtárában találhatók. L. idevonatkozóan részletesen Bakos József: Bodrogköz-, Hegyalja- és Hegyköz tájés néprajzi irodalma. Sárospatak, 1947.; Bodgál Ferenc: Borsod megye néprajzi irodalma. Budapest, 1958. 6. Ujszászy Kálmán: A faluszeminárium. A sárospataki Református Főiskola faluszemináriumának füzetei. Sárospatak, 1934. 7. Tagán Galimdsán : Pusztafalu gazdálkodása. — Népr. Ért., XXXI. (1939) 142—156. 8. Gönyei Sándor: Az Abaúj megyei Pusztafalu népi építkezése, kendermunkája és népviselete. Népr. Ért., XXXI. (1939) 119—141. 9. Szendrey Ákos : Pusztafalusi néphagyományok. Népr. Ért., XXXI. (1939) 156—170. 10. Szentpál Mária (szerk.) : Pusztafalutól Karcsáig. Abaúj megyei táncok és dalok. Budapest,. 1953. 11. Bakó Ferenc: Adatok a szocializmus faluépítésének történetéhez. A Görgytartó tanyaközpont kialakulása. — Ethn. 1953. 24—86.; Balassa Iván : Földosztó mozgalom a Bodrogközben 1898 T ban. — Sárospatak, 1956.; Dankó Imre: A Sajó—Hernád-melléki hajdútelepek. Sárospatak, 1955.; Dankó Imre: A sárospataki piac. — Népr. Közi. II. (1957) 255—263.; A többi munkára a továbbiakban hivatkozom. 12. Bakos József: i. m.; Bakos József: Tokajhegyalja és bortermelése néprajzi, hely-, gazdaságés művelődéstörténeti irodalma. Sárospatak, 1795. 13. Bodgál Ferenc i. m. 14. Fuker F. J.: Versuch einer Beschreibung des Tokayer Gebirges. Wien, 1790. 15. Fichtet J. E.: Mineralogische Bemerkungen von den Kárpátén mit Kupf. und Charte des Vulkanischen Gebirges von Eperjes bis Tokay. Wien, 1791. 16. Szirmay Antal: A tokaji, vagy is hegyaljai szőlőknek ültetéséről. Pest, 1810.: Szirmay Antal: Notitia Comitatus Zempléniensis. Buda, 1804.; Szirmay Antal: Raepresentatio Comitatus Zemplén. . . Diószeg, 1790. Szirmay A.: Notitia topografica politica, inclyti Com. Zemple^ niensis. Buda, 1805.
