A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 4. (1964)

SZABADFALVI József: A Zempléni hegyvidék népi kultúrájának kutatásáról

122 SZABADFALVI JÓZSEF Itt kívánom megemlíteni, hogy több, nagyon kiváló, publikálásban meg nem jelent egyetemi szakdolgozat és pályamunka is készült a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Intézetében a Zempléni hegység népének életéről és kultúrájáról: F. Valádi Erzsébet Abaúj és Zemplén megye meseanyagáról,

73 Pecséri Ágnes Mogyoróska és Regéc Rákóczi-mondáiról,

74 Nagy József a népi dramatikus hagyományokról,

75 Zupkó Béla a Cserehát ünnepi és munkaalkalmi költészetéről,

76 Csató Endre a borsodivánkai lakodalomról,

77 Szigeti Jolán a vadontermő növények felhasználásáról,

78 Ikvai Nándor a Zempléni hegyvidék földművelő gazdálkodásáról,

79 Flórián Mária a kenderfeldolgozásról,

80 Szabó László pedig a munkaszervezet

81 témaköréből készített tartalmas és igen alapos szakdolgozatot. Újváry Zoltán a kovácsvágási vízellátásról,

82 Nagy József a vajdácskái teherhordási módokról,

83 Szalacsi Rácz Mária pedig a téli napforduló megünnepléséről

84 írt az elmúlt évek során egyetemi pályadolgozatot. Ferenczi Imre a Zempléni hegyvidék Rákóczi mondáiról készített egyetemi bölcsészdoktori disszertációt.

85 Modernszemléletű monográfia elkészítése napjainkban igen nagy körültekintést és alapos anyagismeretet igénylő, komoly feladat. Szaktudományunk és a rokontudományok nagyütemű fejlődésével a társadalmi és gazdasági átalakulás követelményeivel minden tekintetben lépést kell tartania. Az egyes témakörök, a tárgyi és a szellemi kultúra széleskörű problematikáját és szempontjait ugyancsak figyelemmel kell kísérni. Az egyes témakörök esetében a tudásanyag annyira meggyarapodott, hogy tudományágunkban is széleskörű specializálódás következett be. A kutatók zöme is csak egy-egy témakör (mese, népdal, szokások, pásztorkodás, népművészet stb.) alapos és széleskörű feldolgozásával foglalkozik. Következésképpen az utóbbi évtizedek során az egyes témák monografikus igényű feldolgozása felé irányúit az elméleti kérdéseket is felvető kutatás. Ezzel szemben a néprajztudomány területén mindinkább előtérbe lépnek olyan célkitűzések, amelyek az etnikai sajátosságokat és a műveltség egészének lényegét, átalakulásának feltételeit kívánják megismerni s e célkitűzések megvalósításához igen fontosak az egyes területekről készített monográfiák. Készülő munkánkkal a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Intézete is a magyar néprajztudomány egyetemes ügyét kívánja szolgálni. Szabadfalvi József A RESEARCH OF PEOPLE'S CULTURE IN THE ZEMPLÉN HIGHLANDS The author who is a co-worker of the Ethnographical Institute of the Debrecen University gives a detailed survey of the ethnographical research in the Zemplén Highland within the boundary line of Borsod-county as well as of the various views and methods of research. The spiritual center of this territory is Sárospatak, where students and professors carried on a valuable collecting work in the XVIII—

XIX centuries and after John Erdélyi, the well known ethnographist Joseph Gulyás, Stephen Harsányi, Geyza Deák made research-work. In the last thirty ye ars the village-seminary under the leadership of Coloman Ujszászy collected matériái mostly from this territory, the matériái contains about 22 000 pages. The co-workers of the Ethnographical Museum alsó carried on research work here, then the Rákóczi Museum of Sárospatak was orga-