A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 4. (1964)

SZABADFALVI József: A Zempléni hegyvidék népi kultúrájának kutatásáról

120 SZABADFALVI JÓZSEF A népi kultúra egyes jelenségei esetében pontosan kimutatható a hegyvidéki, kárpáti művelődési elemekkel való kapcsolat, illetőleg kölcsönhatás. A Zempléni hegység a kárpáti és az alföldi terület között átmeneti jellegű, összekötő kapocs a fauna és a flóra tekintetében is.

61 Ez a kultúrjavak esetében is kimutatható. A négy gerendán álló tetős szénatartó (állás, rakodó sopd), a csűrök, a korábbi faeketípus, szénaszárító állványok (osztró), a szórólapátok, a kétágú fa villák az Északi- és Keleti Kárpátok népi kultúrájával mutatnak rokonságot.

62 A kenderáztatás módja is arra utal, hogy területünk az alföld és a hegyvidék határán fekszik. Ismeretes ugyanis az alföldi jellegű kévés áztatás mellett a köteges kenderáztatási mód is.

63 A kerek alaprajzú disznóólak ugyancsak a Keleti-Kárpátok hucul népcsoportjánál ismeretesek.

64 A Zempléni hegység igen változatos népi kultúrája rokonságot mutat a keleti-palóc területek felé is; főleg a kicskás tető, a kabolás kemence, a batyuzás különböző formái esetében.

05 A szövés-fonás, de jobbára a hímzés egyes elemei, a gyékényből készült méhkasok a bodrogközi és a taktaközi régi vízi, lápi életformával való kapcsolatra utalnak. A Zempléni hegység a nemzetiségek tekintetében is színes terület. A magyar falvak közé beékelődött szlovák, ruszin és német falvak lakossága napjainkra megőrizte nyelvét s bizonyos vonatkozásokban a kultúráját is, bár a keveredés kivéve a német falvakat különösen az utóbbi század alatt elég nagy volt. A földrajzi környezet, a közös történelmi sors mellett ez is hozzájárult e vidék népi kultúrájának egységesüléséhez. Aszláv népek hatására utal a földbeásott rúf köré rakott szénaboglya, a kopa. Szláv népektől kölcsönözhették a két nyelvű tilóx. (főleg Háromhután), amely déli irányban haladva eljutott a Taktaközbe is.

66 A magyar fogazott tiló a Bodrogközben még általános, vidékünkön teljesen ismeretlen. A kendermunka és feldolgozás surinka, slikta és branka mesterség szavai ugyancsak a kenderfeldolgozásban is érvényesülő szláv hatásra utalnak.

67 Valószínűleg a betelepülő szlovákok hozták magukkal a következő háromhutai népszokást: A leányok farsangkor szépen felöltözve végiglátogatták a házakat, szappanos vizet és borotvát hoztak magukkal azzal a céllal, hogy megborotválják a legényeket. Ettől a veszedelemtől a legények csak pénzzel válthatták meg magukat.

68 Egyes dűlőnevek (Papajus, Vadascsina, Ostriverskó) Baskón a ruszinok emlékét hirdetik.

69 Viszont, valószínűleg a betelepült német kádármesterek hagyományozták tovább az erdőbényei bodnártáncot,

70 s német munkavezetők és munkások honosították meg az erdei fakitermelés egyik legjellegzetesebb eszközét, a stelbákot (nyári szánkót). A hegyaljai s így vidékünk szőlőkultúrája pedig olasz és vallon kultúrelemeket is őriz. A Zempléni hegység népi kultúrájáról készülő monografikus jellegű tanulmánykötetünkben a következő témakörök kidolgozását tűztük célul:

71 gyűjtögetés, vadászat, méhészkedés, erdei életmód, famunka, állattenyésztés, földművelés, szőlészet, táplálkozás, település, építkezés, közlekedés, teherhordás, társadalmi- és munkaszervezet, népszokások, hitvilág, népmese, monda és népi orvosló eljárások. Összefoglaló jellegű fejezetben vizsgáljuk a népi műveltség általános jellemvonásait, a társadalmi és gazdasági tényezőkkel való viszonyát, a nép etnikai tudatának megnyilvánulásait, s a terület kultúrája alakulásának új feltételeit és körülményeit.

72 A kutatás irányítását, a monográfia szerkesztését az intézet dolgozóinak közreműködésével Gunda Béla egyetemi tanár végzi. Munkánk során a következő elvi szempontok folyamatos érvényesítését tűztük célul: 1. A gazdasági és társadalmi szervezet befolyása a népi műveltségre, s a kettő kapcsolata. 2. A terület etnogeográfiaí helyzete és a népi kultúra kapcsolata. 3. A táji adottságok és a népi műveltség. 4. A szocialista átalakulás miképpen befolyásolta a népi kultúra alakulását. Vizsgáljuk a falvak gazdasági és társadalmi rétegeinek, a különböző gazdasági csoportoknak a kultúráját, a kívülről