A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 4. (1964)

SZABADFALVI József: A Zempléni hegyvidék népi kultúrájának kutatásáról

A ZEMPLÉNI HEGYVIDÉK NÉPI KULTÚRÁJÁNAK KUTATÁSÁRÓL 119 ságot. A falvak lakói inkább erdőgazdálkodással és állattenyésztéssel foglalkoznak. Fényes Elek 1837-ben idevonatkozólag a következőket írja: „A rengeteg makkot adó tölgyes, bikkes erdők annyira elősegítik a' sertés tenyésztést, hogy ezekből tulajdon szükségén kívül még a Szepességnek is bőven jut."

54 Az Alföldről is sok sertést hajtottak fel ide makkra, s a 18—19. század fordulóján Baskón pl. még a juhokat is makkon hizlalták.

55 A hegyi legelőkön sok szarvasmarhát, sertést, és egyes helyeken juhokat is legeltettek. Az állattenyésztő jellegre utal még napjainkban is a szántóföldek kerítéssel való védelme, főleg az utak mentén és a legelők és rétek szomszédságában. Nagyon jelentős volt, főleg Mogyoróska, Regéc, Baskó és Háromhuta népének életében az erdő. A földesúri és falusi erdők elkülönítése, majd a vásárlások majdminden gazdát egy-egy kis erdőterület birtokosává tett. Az erdőkhöz kapcsolódó jogi helyzet éppen olyan bonyolult volt mint egyes alföldi falvak esetében a legeltetési jog. E községeknek „az erdő volt a kenyere", igen sok fát, főleg ölfát szállítottak eladásra a Hernádvölgy falvaiba, s helyette ott gabonát, kukoricát és sokszor burgonyát is vásároltak. Az utóbbi évtizedek során, főleg a hutásoktól (Háromhuta lakói) megtanulták a fafeldolgozást, főleg a donga és a keréktalp faragást. Készpénzszükségletüket újabban az igen nagyarányú erdei gyűjtögetésből biztosítják.

56 Egy-egy idényben szinte szekérszámra gyűjtik és szárítják a gombát és a vadgyümölcsöket (körte, alma, mogyoró, csipke, szeder stb.), s ebből egy-egy ügyesebb család többezer forintnyi haszonra tesz szert. Az erdő hatása a hagyományos építkezési módokban is megnyilvánul. A legidősebbek még emlékeznek arra, hogy régen a házak a nagy gerendákból összerótt boronaházak voltak, a mostani legöregebb épületek már paticsfalúak. Bent a szobában — az egész vidékre jellemző

57 — kabolás kemence állt s a padkája alvóhelyül szolgált. Az erdő és a hegyvidék jelentős szerepére utal még az igen élénken élő erdei vadméhkeresés és a megtalált méhcsaládok mézének elrablása, a vízmeghajtású kendertörő s a szokások területén az ún. erdőkultusz, az erdőkben, fákban lakozó képzelt erdei szellemek hite.

58 s a népmondákban az erdőhöz,hegyekhez és völgyekhez kötött hagyományok.

59 Az erdő és a hegyvidék alapvetően megszabta a lakosság természetismeretét is. A hegyi falvak még ma is viszonylag zárt közösséget alkotnak. Ez a jelleg itt is a feudalizmusban alakult ki, és az önellátó gazdálkodás következménye. A munkában megnyilvánuló közösségi jelleget, az összetartozást és az összefogást a termelőeszközök fejletlen volta kívánta meg. A kapitalista árutermelés hatása nem fejtett ki e területen olyan erős hatást, amely e feudális örökséget és hagyományokat szétzúzhatta volna. Az árucserével jobban foglalkozó hernádmenti falvakban, főleg Fónyban és Korláton a gazdasági egység megszűnt, kifejlődött a társadalmi rétegződés és a bérmunka. A hegyvidéki falvak munkaszervezete lényegében a feudális faluközösség hagyományait őrzi. A társadalmilag leghomogénebb falvakban (Baskó, Háromhuta, Regéc, Mogyoróska) nagy vagyoni különbségek nincsenek s igen intenzív az egyes nagyobb munkák esetében (házépítés, aratás, behordás stb.) az összefogás és egymást-segítés. A rokonok, szomszédok, komák együttesen, egymást segítve végzik el a munkát. A segítségadást azonban nem tartják számon, mindenki akkor és úgy viszonozza, amikor tudja. Ugyanakkor a földművelő községekben (Korlát, Hejce, Fony) a bérmunka mellett igénybe vett segítségadás viszonzását szigorúan megszabja a szokásjog, s kínosan számontartják a viszonzás mértékét és módját. Pl. egy napi igássegítséget két-három napi gyalogsegítséggel kell megszolgálni. Nagyon érdekes megfigyelni, hogy hogyan liúzódunk a hegység belső része felől a Hernád felé, mind inkább előtérbe lép a számontartás, majd a szokásjogilag szigorúan megszabott viszontszolgáltatás.

60 Igen érdekes, hogy a társadalmi organizáció és munkaszervezet tekintetében a különböző nemzetiségű falvak esetében nincsenek különbségek. Ez arra utal, hogy a gazdasági helyzet alakította ki társadalmi és a jogi viszonyokat.