A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 4. (1964)

KEMENCZEI Tibor: A pilinyi kultúra bárcai csoportja

A PILINYI KULTÚRA BÁRCAI CSOPORTJA 11 Igen jellegzetes ez a forma a bárcai csoport fiatalabb szakaszában (Muhi Princ tanya, Erdőbénye, Szirmabesenyő környéke),

21 ahol zömökebb formában és csak árkolt díszítéssel jelentkezik. A zagyvapálfalvi csoportban ebben az időszakban, a későbronzkor 2 második felében (R BD eleje) ekkor már ismeretlen. 3. Urna a szájperemből kiinduló és a vállra támaszkodó fülekkel. — Bodrogkeresztúr környéke (II. t. 4.). A délkelet-európai korabronzkorban jelent meg ez a típus először, majd a középsőbronzkorban általánosan elterjed.

22 A Kárpátmedencében számos későbronzkori kultúrában is előfordul még, a középsőbronzkori népesség továbbélő elemeként.

23 A bárcai csoport típusa a zagyvapálfalvi formával mutat erős rokonságot, abból származhat. Az egyeki kultúra hatását nem tartjuk valószínűnek, mivel az egyeki kultúrában bár ismert, de rendkívül ritkán fordul elő ez az urnaforma.

24 4. Csonkakúpos nyakú urna. Két füle a vállán ül. Néha árkolás díszíti. — Bárca:

25 A halomsíros kultúra agyagművességének formai jegyeit viselik magukon az ilyen típusú urnák. Az árkolt díszítés viszont eltérő vonásként jelentkezik. Ezért nem közvetlenül a halomsíros kultúrából eredőnek tartjuk ezt az urnatípust, hanem a zagyvapálfalvi csoportból kerülhetett az eredetileg halomsíros forma a bárcai csoport területére Eszerint itt tulajdonképpen másodlagos halomsíros elem. A bárcai csoport második szakaszában is él még (Muhi Princ tanya).

26 Hasonló árkolt vállú urnákat ismerünk az egyeki kultúrából és a Berkesz Demecser csoportból is (Muhi Csüllődomb).

27 Ott szintén halomsíros előzményből, de külön úton fejlődött ki. 5. Kihajló peremű, zömök, fületlen urna. Széles szűkülő nyakú, keskeny árkolt válla, fordított csonkakúpalakú alsó része van. — Bodrogkeresztúr környéke (I. t. 7.), Bárca.

28 Jilkova szerint a lausitzi és a váli kultúra hasonló felépítésű edényeivel áll összefüggésbe ez a forma.

29 A köztük levő időkülönbség, a bárcai csoport nem éri meg a HA periódust, ellentmond ennek a feltevésnek. A két különböző eredetű forma között semmiféle kapcsolat nem áll fent. A bárcai csoport tárgyalt urnaformája az árkolt, csonkakúpos nyakú, két, öblön ülő fülekkel rendelkező zömök urnatípussal (I. t. 2.) áll forma rokonságban. Ebből a bárcai csoport keretében alakult ki helyi fejlődés eredményeként. 6. Rövid, ívelt nyakú, magas, díszítetlen urnák, alsó harmadukban elhelyezett két füllel. — Bárca.

30 Az egyeki kultúra leletanyagában találunk hasonló urnaformát, csak erősebben kihajló peremmel.

31 Jilkova a bárcai temető díszített, két a vállon ülő fülű urnatípusából vezeti le, annak későbbi változatának tartja. Következtetését arra alapozza, hogy egy sírban sem találták a díszített és díszítetlen formát együtt. Észrevéve, hogy az egyeki kultúrában is előfordulnak a díszítetlen típushoz hasonló urnák, azt a következtetést vonja le, hogy helytelen az egyeki és pilinyi típusú leletek elválasztása, azok egy kultúrába tartoznak.

32 Jilkova megállapításainak alapja nem meggyőző. A díszítetlen és díszített urna azonos funkciót töltött be, így egy sírban egyáltalán nem szükségszerű együttes előfordulásuk. Egyidejűségük, ha tekintetbe vészük, hogy mindkettő mellett teljesen azonos mellékletek fordulnak elő, aligha kétséges.