A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 4. (1964)

BARSI Ernő: Népzenénk problémái egy daloló sülyi pásztor életének tükrében

NÉPZENÉNK PROBLÉMÁI EGY SÜLYI PÁSZTOR ÉLETÉNEK TÜKRÉBEN 109 tésűek, s eltérőek ezektől a dallamoktól), úgyhogy azokat is csak a saját dallamára alkalmazza. Talán ezzel magyarázható, hogy egy-egy dallamra a különböző dalok egész sorát énekli. Nemcsak a régi, hanem az újstílusú dallamok esetében is gyakran találkozunk nála ezzel a sajátsággal. így pl. a Pallagon legel a juhom... dallamára még 23, s az újstílusúak közül a fentebb közölt Ferenc Jóska, ha bevettél... dallamára még 4 egészen más szöveget is énekel. Ennél az oknál fogva énekelheti néha a megtanult müdalszöveget is népi dallamra, mint a következő Fráter Lóránd-szöveget is. 10 4(5)4 Sály (Borsod m.) Tarjáni András 69 é. Barsi Ernő (1963 II. 2) PATZLANPO RUBATO ^.-U-LlBlg^ PE SZE- ZET-Nák' KICSINY GYEFZVÉK LENNI i É GYERMEKSÉ&EM V/SSZA TVPNAM SÍRNI X H=H^ SZÉP BYERMÉKKOE*, JÖJJ V/SSZA E&Y SZÓRA t^j^U

^ff^T^B fiO ZSA, ROZSA, FEHÉR ŐSZI RO-ZSA De az ellenkező folyamat is megfigyelhető Tarjáni András dalolásában. Ugyanazok a dallamok elváltoznak, variálódnak a folytonos használat közben. A variálás egyrészt Tarjáni András teremtő fantáziájának következménye, másrészt a tudatába hirtelen előretörő régi dallamfordulatok hatásának is betudható. Nézzük meg pl. a „Pallagon legel..." kezdetű dallamnak változásait. 3. sorában a hangoknak ez a sorrendje: r d t, 1, d m r d (3 alkalommal énekelte így) a következőképpen is változott: r d t, 1, m m r d (10 esetben) meg r d t, 1,1, m r d (11-szer). A 4. dallamsor d r 1, s, d t, 1, 1, (11.-szer) ilyen formában is gyakran előfordult: d t, 1, s, d r 1, 1, (5 esetben). Az utóbbi időkben pedig ebben az egészen megváltozott formában énekelte: d r m d m r 1, 1, (8 esetben). De még a nagyon biztosan rögződött és többnyire egyformán mrmrmrml hangokkal énekelt első sor is hangzott el a következő formában: 1 s 1 s d' d' t 1. Melizmát aránylag ritkán használ. Néha azonban díszíti énekét s a más és más melizmák is változatosabbá teszik ugyanazt a dallamot. Figyelemreméltóak variálás szempontjából a műdalai is. Annyira idegen tőle a hangsoruk, a felépítésük, hogy csak a népdal sajátságainak megfelelően tudja átvenni őket Nemcsak a pentatoniától idegen félhanglépéseiket tünteti el, hanem az ún. „hallgató nótá"-ból gyakran keményebb veretű giustót is formál. A variáláson kívül a dallamok kopásának, romlásának jelenségével is találkozunk Tarjáni András dalolásában. Ennek leggyakoribb formája az oktávtörés. Általában