A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 3. (1963)

KOZÁK Károly: A sajóládi háromszög alaprajzú temetőkápolna

A SAJÓLÁDI HÁROMSZÖG ALAPRAJZÚ TEMETŐKÁPOLNA A sajóládi temetőben szerényen meghúzódó kis kápolnát kevés ember ismeri hazánkban, de még a megyében sem igen tudják, hogy az a hazai barokk építészet egyik ritka emléke. A hazai szakirodalomban csak egy-két hasonló alaprajzú épületet említenek,

1 de az újabb kutatás is csak öt háromszögbe szerkesztett barokk épületet tart nyilván hazánkban.

2 Ennek a dolgozatnak megírásával a sajóládi temetőkápolnát kívánjuk ismertetni, megkíséreljük építési idejét meghatározni és beillesztjük a hazai barokk építészet alkotásai közé. Az Ónod felé vezető országút mellett, a falu szélén fekvő temetőben áll a háromszög alaprajzú, egy-egy oldalán 6 m hosszúságú, lekerekített élű, fehérre meszelt kápolna, melyet egy lesarkított élű, háromoldalú, tört síkú, palával fedett tetőzet zár le (1. kép). A kápolna külső megjelenése, arányai igen kedvező hatásúak, mely a fehérre meszelt fal és a lábazat sötétre festett színéből, a tetőzet különös formájának, valamint az épület nemes arányainak összhatásából adódik. Az épület értékét emeli a két barokk ízlésű, szépen faragott kő ajtókeret — ezek közül az egyiket leszűkítették és ablakként használják — és az ezeket elzáró vasrács, melyek közül a jelenlegi bejárathoz tartozó kovácsoltvas ajtó, tehetséges mester munkája. A kápolna külső megjelenésében nagy hasonlóságot mutat az 1748—1753 között épült abai r. k. templom három oldalú, lekerekített élű szentélyével (2. kép). A kápolna belseje egyszerű, fehérre meszelt falai fölött a teret színesre festett teknőboltozat zárja le. A boltozat alatti övpárkány csak azon a két oldalon van, ahol a bejáratot és ablakká szűkített nyílást találjuk. Ez az övpárkány az oltár feletti falsíknál megszakad, melyből arra következtetünk, hogy a kápolna belsejében kisebb átalakítást végeztek, mégpedig valószínűleg akkor, amikor az oltár feletti falfülkében elhelyezték a jelenleg is ott levő Mária-szobrot, vagy valamivel később, hogy a falfülke körül elhelyezett fogadalmi táblák elhelyezését ne zavarja az övpárkány. Ez az átalakítás valószínűleg a XIX. század közepe táján történt, amire az oltárkövébe bevésett 1872. évszámból következtethetünk. Feltételezhető, hogy az átalakítás előtt — amennyiben a Mária-szobor nem a kápolna építésekor került jelenlegi helyére — a kápolna a Szentháromság tiszteletére szentelt hely volt, hasonlóan az ország más részein található, barokk-kori Szentháromság kápolnákhoz (pl. Sátoraljaújhely,

3 Gyula). A kápolna leírása után megkíséreljük annak építési idejét meghatározni. Ritka alaprajzi elrendezése, külső megjelenése, arányai, a bejárat és a jelenlegi ablak helyén levő, részben elfalazott másik bejárat kőkeretei, valamint az azok zárására szolgáló kovácsoltvas ajtók alapján biztosan állíthatjuk, hogy a kápolna a XVIII. század 2—3. negyedében épült. Az eddigi kutatás eredményei