A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 3. (1963)

KALMÁR János: A keréklakatos puskáról

66 KALMÁR JÁNOS 3 A füleki leletanyag egy része a puskakerékkel, rugódarabokkal és golyóöntő-formákkal. (Budapest, Tört. Múzeum.) Ugyanebben az évben Király Tamásnak 4 forintot fizettek egy puskáért, amelyet Rusina jegyző által Ferrarába küldtek az érsek számára. Feltehető, hogy a puska nem a régi rendszerű kanócos puska, hanem az újrendszerű keréklakatos puska lehetett. Ez az adat annál érdekesebb, mert ebben az időben Ferrara híres volt a tüzérségéről. Így tehát Olaszország közvetve hazánk által ismerkedett meg a keréklakatos puskafajtával. Az újfajta puskák intenzív gyártására következtethetünk azon 1503. évi adat alapján, hogy a főkormányzó várpuskákhoz való 10 darab kereket csináltatott 2 forintért. Lehetséges, hogy a kerék (rota) ebben az esetben a keréklakatra vonatkozik. 1507. évben egy Gáspár nevű cseh várszolgát Németországba menet megbízták, akinek 4V

2 forintot, majd ismét 4 forintot adtak, hogy vásároljon egy tűzköves puskát. Ez meg is vette a puskát, amelyet azután Lardus Péter egri várnagy által Ferrarába küldtek.

4 A tűzköves puska ebben az esetben a keréklakatos szerkezetű puskára vonatkozik, mivel ebben az időben ezenkívül csupán kanócos puskák voltak használatban. Feltűnő, minket különösen érdeklő jelenség, hogy a legkorábbi keréklakatos szerkezetek lelőhelye Magyarország. 1873. évben a főváros déli részén, a volt Kopasz-zátonynál egy kotrógép különböző fegyvertárgyakat hozott felszínre. Ezek között volt 14 puskacső és 7 keréklakatos szerkezet. A fegyvertárgyak az 1540. vagy 1541. évi ostrom idején kerülhettek a Dunába, valószínűleg egy naszád elsüllyedésekor, amelyen 14 harcos lehetett. Erre mutat a leletanyag 14 kardja, 14 puskacsöve és 14 páncél féléje.

5