A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 3. (1963)

MEGAY Géza: A Mezőzombor-bálványdombi honfoglaláskori magyar temető

A MEZÖZOMBOR-BÁLVÁNYDOMBI HONFOGLALÁSKORI TEMETŐ 49 hat nagyobbfajta szív alakú csüngős dísz övezte az ing kivágását. A textilből készült ingszerű kabát ujjait mindkét alkaron egy-egy rugózó ezüstszalagból készült karperec fogta össze. A mell közepetáján talált kis fonatos láncocska darabjainak célja ismeretlen. Az ingszerű kabát alsó harmadán jobb oldalon felülről lefelé arányosan elosztva, egymástól 10—10 cm-re, kissé inkább elöl, mint oldalt, 3 darab sima, közepén homorú, kisebbfajta aranyozott ezüst gombszerű ruhadísz volt. A kabát alja táján, tehát a térd vonala fölött kb. 10—12 cm-re középen, egymás mellett 2 darab, a fentivel megegyező, gombszerű ruhadísz volt, színével lefelé fordítva, ez valószínűleg a kabát alsó részét a szélén díszíthette hátul. Az ingszerű kabát derekánál jóval lejjebb, tehát a medence alsó részén középen 7 darab virágszirom alakú kis ruhadísz volt, mégpedig felülről lefelé, közvetlen egymás mellett sűrűn elhelyezve. így valószínűleg egy övnek a díszítése lehetett, de ugyancsak 7 darab a fentiekhez hasonló, virágszirom alakú kis ruhadísz a hátsó (alsó) részen is, fejével lefelé fordítva, ugyanilyen sorrendben, csak valamivel feljebb, az ing elején talált 7 darab ruhadísznél, ez díszíthette az övet hátul. A szoknyaszerű ruhadarab, mely a jobb oldalán ugyancsak 3 darab sima, középen homorú és aranyozott kisebbfajta verettél volt díszítve, ugyancsak textilből lehetett, ezt mutatják a ruhadíszek rövid rögzített szegecsei, ugyanúgy, mint a kabát alsó harmadán felrakott ugyanilyenfajta ruhadíszeknél. Az övről talán két díszítőszalag csünghetett le, — ezeknek egyikén kettő, másikán négy kisebb gombszerű aranyozott ezüst ruhadísz lehetett, illetve volt. A lábfejen, illetve a csizma helyén a fentivel azonos sima, kerek és közepén homorú, aranyozott gombszerű díszek voltak olymódon elhelyezve, hogy azok 2—2, tehát mindkét lábfejnél 2—2 darab, a lábfej közepének megfelelő helyen voltak elhelyezve. Ezen a díszek teljesen azonosak a ruha egyéb helyein elhelyezett gombszerű ruhadíszekkel. A temető sírjaiból kettő melléklet-nélküli volt, 9 sírban az összes melléklet 85 darabot tett ki. Ebből a leggazdagabb sírban, a 4. számú sírban 54 darab melléklet került elő, ami azt mutatja, hogy az azonkívül maradt sírokban összesen csupán 31 darab melléklet volt, a 4. sz. sír sokkal gazdagabb volt a mellékletekben, mint a többi sírok együttvéve. Tehát a mezőzombori temetőben a főhelyen előkelő és gazdag nő sírja került felszínre. Kétségtelen, hogy X. századi, esetleg a X. század első feléből származó, pogány ritusú, honfoglaláskori magyar temető került felszínre a [mezőzombori Bálványdombon. Különös jelentősége a temetőnek az, hogy a csaknem különálló domb tetején és annak közepén volt eltemetve az akkori viszonyok szerint egy előkelő és gazdag nő. A mellékletek ezt bizonyítják. Érdekes, hogy ez a domb egykor valószínűleg sziget volt. A sír mellékletei lehetővé tették a ruha szabásának valószínűsített rekonstruálását. A ruhadíszek elhelyezése is megismertette a ruha típusát, a nyak díszítését, de a nyakon és mellen elhelyezett szív alakú csüngős díszek is eddig nem ismert típusokat mutatnak be. A díszes karperec pedig —, mely egyike honfoglaláskori ötvösremekeinknek — a tarsolylemezek poncolt technikáját és rajzainak gazdagságát tárja elénk. * 4