A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 3. (1963)

MEGAY Géza: A Mezőzombor-bálványdombi honfoglaláskori magyar temető

42 MEGAY GÉZA Párhuzama a Szeged-bojárhalmi temető egyetlen szív alakú osüngős díszének felel meg.

30

' 31 A nyakon levő kisebbfajta szív alakú csüngős díszek és rozetták úgy voltak elhelyezve, hogy azok csücskeikkel egymástól 2—3 mm-re feküdtek, ezeknek sorában elöl az álló gallér helyének két szélén a két nagyalakú csüngős dísz volt elhelyezve olymódon, hogy azoknak felső széle egyvonalban volt a kis díszekkel és rombusz alakú rozettákkal. A gallérbevágás két oldalán fekvő nagyobbfajta csüngős dísz egymástól való távolsága 5 mm volt. Ezek nagyobbméretű csüngős díszek, illetve csüngős díszpárok a mell táján lefelé egymástól kfo. 25—30 mm-re voltak elhelyezve. A fenti ruhadíszek méretei és technikai kivitelezésük a következő: A nyakon levő kisebbfajta szív alakú csüngős díszek: M — 35 mm, Sz = 21 mm. Részben aranyozott, öntött ezüstből készültek, hátukon saját anyagukból kialakított és a felerősítésre szolgáló ún. „szemek" vannak. A nyak rombusz alakú rozettadíszei: M = 14 mm, Sz = 21 mm. Teljesen azonosak a fenti kisebbfajta szív alakú csüngős díszek felső rombusz alakú rozettadíszeivel. Részben aranyozott, öntött ezüstből vannak, hátukon saját anyagukból kialakított és a felerősítésre szolgáló „szemekkel". A nyak, illetve az ehhez csatlakozó mell nagyobbfajta szív alakú csüngős díszei: M = 47 mm, Sz = 25 mm. Részben aranyozott, öntött ezüstből vannak, hátukon saját anyagukból kialakított felerősítő szemekkel. Ezeknek fémszínezési technikájuk annyiban jelentősek, hogy a csüngős díszek felső rozettáinak belső félgömbösen kiképzett felületein és keresztszerű ágain is tulaezüst, tehát fekete változatú „sakktábla" kockás díszítésük van. Ezek vegyi eljárással készültek (fémszinezés). A csontváz mellén a szegycsont bal oldalán és annak közepetáján; előkerült láncocska töredékei: H = 60—80 mm. A fonatos kivitelű láncocska töredékei bronzból 4) vannak aranyozás nyomaival 4), használati céljuk ismeretlen. Hasonlókat találunk a VII. századi avar női sírokban és a veszprémi honfoglalás kori női sírban. A bal oldali alkarcsont felső harmadán levő karperec (átm: 70 mm, sz: 13 mm) kiváló 5) szép munka, egyike honfoglaláskori ötvösremekeinknek. Az ezüst karperec nyitott és rozettás végződésű, a lemezből készült karperec részben aranyozott és poncolt díszítésű. A növényi indadíszek pontozott háttere aranyozott. Körülfutó szalagdíszítmény. Díszítései mind motívumgazdasgságban, mind megmunkálásban legközelebb állanak a Magyarországon talált honfoglalás kori tarsolylemezekhez, mint pl. a tarcalihoz,

32 a bezdédihez,

33 a szolyvaihoz,

84 az eperjeskeihez,

35 melynek kidolgozása és a díszítése a legnagyobb hasonlatosságot mutatja karperecünkhöz, de kapcsolatai vannak a fehéregyházaihoz

36 és a Szolnok-strázsahalmihoz is.

37 Mindezeken kívül meglepő hasonlatosságot mutat a kievi kard markolatát borító lemezborítással.

38 Ugyanígy a tar-