A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 3. (1963)
Múzeumunk 60 éves
MÚZEUMTÖRTÉNETI ADALÉKOK MUZEUMUNK 60 ÉVES A magyarországi vidéki múzeumok életrehívása a múlt század hetvenes éveiben vett nagyobb lendületet. Miskolcon — bár létesítésének gondolata már 1884-ben felmerült — csak 1899-ben Valósult ez meg. Létrejöttét már pár évvel előtte tervezték, de a tervek realizálásához időre volt szükség. Az évforduló alkalmából illőnek látszik röviden áttekinteni múzeumunk fejlődésének történetét. Indokolja ezt ezenkívül az a körülmény is, hogy az újabb fejlődést is magában foglaló történeti áttekintés még nem készült. Az évforduló jó alkalom arra is, hogy mérlegre tegyük a múzeum eredményeit, hibáit, és értékelhessük az elért eredményeket. Miskolc város kulturális élete a város gyors ütemű gazdasági fejlődése mellett erősen lemaradt. így a városi lakosság, de még maga a polgárság sem igényelte az alapítás időpontjában a múzeumot, létrejöttét más tényezőknek köszönhette. A közkönyvtár iránt nagyobb volt az érdeklődés, bár két könyvtár volt a városban (ref. gimnázium és az ev. egyház könyvtára), ezek azonban jellegüknél nem voltak alkalmasak arra, hogy a szélesebb közönség igényeit kielégítsék. Az akkori elképzelések szerint — s ez akkor nyilvánvalóan helyes is volt — a múzeumot és a könyvtárat egy szervezet keretében kívánták megvalósítani. A múzeum alapításának indítékai között első helyen kell említenünk, hogy Miskolc környékén a múlt század utolsó negyedében megindult a régészeti kutatás és igen figj^elemreméltó eredményeket hozott. A leletek közül a Herman Ottó által a miskolci Bársony-háznál talált paleolit szakóca például világhírre tett szert. A néprajz területén megindult a kutatás a matyók és palócok tárgyi emlékeinek gyűjtése és feldolgozása. A régészeti feltárások és a néprajzi kutatómunka eredményei felkeltették a szakkörök érdeklődését is Miskolc és környéke iránt. Valószínű tehát,, hogy ez a mind élénkebbé váló érdeklődés érlelte meg Gálffy Ignácban és néhány lelkes tanártársában a múzeum alapításának gondolatát. A városi vezetőséget ez a kérdés legfeljebb annyira érdekelte, hogy a szabad királyi városság után áhítoztak, és ennek kritériumai között a köztudatban talán a múzeum és közkönyvtár létezése is szerepelt. A tervezgetéseknek reális alapot adott az a tény, hogy a mai múzeumépületből a református gimnázium a szomszédos új épületébe költözött át. A régi épületet a város megvásárolta és három helyiségét múzeum céljára engedte át. Abban az időben a vidéki múzeumok többsége kulturális egyesületek keretében valósult meg és működött. így történt ez nálunk is. Az 1893 óta működő Borsod-Miskolczi Közművelődési Egyesület 1899-ben, az addig működő irodalmi és zenei szakosztálya mellett megalakította a múzeumi szakosztályt is, és nevét 13*