A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 3. (1963)

KOMÁROMY József: A diósgyőri vár rondellájában 1958-59-ben végzett régészeti kutatás

178 KOMÁROMY JÓZSEF 23. Marjalaki Kiss Laios—Vákár Tibor stb.): A diósgyőri vár. Borsodm. Id. forg. Hiv. kiadása, Miskolc, 1954. 1—58 pp. 24. Uo. 8—12. pp. 25. Uo. 32. p. 26. Országos Műemléki Felügyelőség irattára, 223.1921. ügyirat. Tovább: OMF. 27. OMF 321/1926. sz. 28. OMF 90/1934. sz. 29. Herman Ottó Múzeum Régészeti Adattára, „Diósgyőr" gyűjt, és GMF-nél. 30. Természetszerűleg nem foglalkozom azokkal a rövidebb diósgyőri közleményekkel, amelyek az idők folyamán megjelentek, de a kutatók munkáját könnyítendő, itt felsorolom ezeket. Ország Tükre: 1862. évf. 21 p, 1864. évi. 13 p. (képpel). — Hazai és külföldi tud. Kalniczky Gyulától 1869. évf. 29 p. — Lévay József: Még valami Diósgyőr múltjából, 1869. 35 p. — Hunfalvy: Magyarország és Erdély képekben II. k. 196. p. — Henszelmanntól Arch. Ért. IV. évf. 1870. 148. p. Areh. Ért. VIII. k. 19. p. — Ipolyi Arnold: Műtörténeti tanulmányok, I. k. 506. p. — Avar térrajza Hoppé Lipóttól Arch. Ért. 1878. 197. p. —- Kandra Kabostól Jelentés a Műeml. Biz. 1873. 109. p. és Jel. a Műeml. Biz. rajzokkal 1878. 39. és 56. pp. — Henszelmanntól Jel. a Műeml. Biz. 1873. 129. és 132. pp. — Wagner János: A vár építőmesteréről, Arch. Ért, 1882. 15. p. — Wagner János: A diósgyőri várból a miskolci minorita zárda kerítésfalába került töredékek, Arch. Ért. 1883. 14., 39. pp. — Brósz Károly ír a vár történetéről: a miskolci Áll. polgári iskola 1893/94. évi értesítőjében. Csánki: Magyarország földrajza stb. c. I. k. 164—165. pp. — Háry János: Vasárnapi Üjság, 1891. évf. 9. számában. — Sztehlo Ottó várfelvételi rajzai, OMF. 1892: 97., 135., 142. 1894: 126.. 143.. 158. 1895: 541. 1900: 255., 312. sz. — Ezenkívül a miskolci Hennán Ottó Múzeumban, HT-gyűjteményben Mikuleczky István anyaga. Ugyancsak nem idézem ezúttal Bálint Alajos 1955-ben történt ásatási jelentését, miután az ásatás XVI—XVII. századi átalakítási munkákkal volt kapcsolatos, Ez utóbbi Ásatási napló a miskolci Herman Ottó Múzeumban, „Diósgyőr." 31. Dobroslava Menclová: Középeurópai XIV. és XV. századi szabályos alaprajzú várpaloták. Művészettörténeti Értesítő, 1958. VII. évf. 2—3. szám. Az idézett részek 94—95., 96. pp. 32. A Herman Ottó Múzeum, valamint az OMF Adattárában. Jelentés 16 oldal, leletfelsorolás 13 oldal, Alaprajz és metszetrajzok 352. sz. a. Jelzet: Diósgyőr-Vár, Rondella 1959/1960. 352. sz. Az ásatási terep egy 5 m rádiuszú háromnegyed kör volt, a rondella belsejében. Ezt három körcikkre (A—B—C szelvényekre) osztottuk. De a szűk területen egy-egy szelvény földanyagát a szomszédos másik szelvény területén kellett tárolni. Amint a munkába vett szelvényben egyre mélyebbre hatoltunk, úgy magasodott fölénk a másik szelvényen tárolt földmennyiség. Az A-szektor K-i részén volt idő, amikor 10 m-en túli mélységben dolgozva kellett az ásótlapátot használni. A szintkülönbségek miatt az egyes szelvényekben emiatt még lépcsőzetes bontást kellett végezni. A kitermelt földmennyiség tömegei miatt rész-szelvény rajzokkal dolgoztunk, amelyet a munka végén egyesítettünk. A szelvényeket 40 cm-es helyén hagyott földgáttal vettük fel. 33. Komáromy J.: Újonnan előkerült reneszánsz párkánytöredck a diósgyőri várból. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, I. k. 1957. 157—159. pp. 34. Jolán Balogh: Ioanrres Duknovich de Tragurio. Acta Hist. Artium, Academiae Scientiarum Hung. 1960. Tom. VII. Fasc. 1—2. 51—78. pp. Dalmata munkásságával foglalkozik és megállapítja, hogy egyedül a diósgyőri Madonna-relief tulajdonítható Dalmata művének, a most feltalált töredék alapján. ,, . . . Di tutte le attribuzioni resta pertanto, come unica opera autentica del Dalmata, il bassorilievo di un altare di Diósgyőr. . ." 35. Komáromy J.: A diósgyőri várban 1958—1960-ban végzett ásatások régészeti és építéstörténeti vonatkozásai. Borsodi Szemle, 1961. évf. 6. sz. és Múzeumi Füzetek 13. sz. 20 oldal. Ez az ismertető feldolgozás már számításba vette fejtegetéseinél nemcsak a rondella-ásatás, hanem az ezt követő ÉNy-i torony-ásatás adatait is, amelyet Évkönyvünk következő, IV. kötetében fogok közreadni. 36. Az összehasonlításokra több analógia található, különösen A. v. Essenwein: Die romanische und die gotische Baukunst című II. rész, 4. kötetében az 54., 55. és 71. oldalakon. 37. Az oklevél Eperjes (Presov) város levéltárában, 49/a szám alatt található. Szövegét kiadta C. Wagner: Diplomatarium Com. Sarosiensis . . . Fosoniae et Cassoviae. 1780., valamint iványi Béla: Eperjes sz. kir. város levéltára. Szeged, 1931. gyűjteményében. Az oklevél szövegéből idézem a rendkívül jellemző következő részt: ,, . . . praecepimus siquidem Magistro Ambrosio Muratori nostro de Diosgewer, ut ad vos in Eperies veniat, et audiat, quomodo debeat praeparari murus vestrae Civitatis sed volumus, quod turres non muretis, nisi locum pro ipsis turribus dimittatis; et aliud non facturi. . ."