A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 3. (1963)
KOMÁROMY József: A diósgyőri vár rondellájában 1958-59-ben végzett régészeti kutatás
174 KOMÁROMY JÓZSEF Augusztus 3-án a B-szektor maradékrészén, 6,40 m-es mélységben tovább bontunk. Nyirkos-agyagos réteg kerül felszínre, majdnem sterilen. Alatta meszes építési réteg, mázatlan XIII— XIV. századi cserépanyaggal. Augusztus 5-én relatív 8,12 m mélységben ismét elértük a sziklát, de mellette a területet több mint 9,00 m mélységig bontjuk. A réteg steril. 1959. augusztus 12-én, a munka befejezésekor megállapítható, hogy a körrondella falának déli kezdete a szikla felszínre, innen humuszos rétegre, északi folytatásában egy nagy hulladékgödörre van alapozva. A gödör a rondella építését megelőzte. Itt a szabályosan, falegyenben rakott rondellafal kitüremkedést mutat. A rondella északi záródása, ott, ahol a torony északi részéhez záródik, ismét sziklafelületen áll, illetve erre van rakva. A rondella eredetileg kétszintes volt. Alsó szintjére vezetett az ásatás elején feltárt lejáró, itt három lőrés jött elő. A felső szintnek négy lőrése volt. A jeltárás észrevétélei A rondella ásatásánál teljes mélységben előjött az ÉK-i torony északi és keleti oldalfala. A háromnegyed kör alakú rondellafal becsatlakozó vége szintén sziklára van alapozva, a középső harmad kivételével, amelynek teljes mélységét ennél az ásatásnál nem tudtuk elérni. A kör alakú fal belső hosszúsága 26,40 m, a fal vastagsága átlagosan 3,60 m. Ugyanezen a sziklacsúcson áll a torony északkeleti sarka is. A sziklacsúcs ÉK felé fokozatosan tágul és 30—40°-ban lejt. Felezővonalában, lefelé fokozatosan szűkülő sziklahasadék van. Ennek iránya nagyjában megegyezik a toronynégyzet átlójának képzeletbeli meghosszabbításával. Ebben a hasadékiban találtuk az ásatási jelentésben említett 40x60x15 cm méretű falazok öveket, amelyek habarcsba rakva, boltozásszerűen hidalták át az ott 90 cm-es távú hasadékot. Ez a leletanyag független volt a torony falazásától, szintje is mélyebben van 30 cm-rel a torony falazásának kezdeténél, amely közvetlenül a sziklafelületen indul. Ennek a régebbi átboltozásnak alapvonala enyhe ívben hajlik befelé. (Vö. az 1959. július 16-i szövegnél.) Ügy tűnik, mintha ez a boltozatmaradvány egy előző épülethez tartozott volna, felső részét lebontották, hogy helyet teremtsenek a jelenlegi torony felhúzásához. A boltozat maradékát a helyszínen hagytuk. A kiszabadított toronyalapnak a falazása egységes falazási munkát és anyagot mutat. Hidraulikus mészbe rakott lapos mészkövek, sarkukon gondosan megmunkált négyszöges, satírozott felületű armírozással, sok helyen megmaradt és vakolókanállal történt durva elsimítással. Az armírozás lilás kvarcandezitből, zöldes és sárgás árnyalatú andezittufából már a legalsó sornál kezdődik. A lapos mészkövek a toronyföldszint mennyezetvonaláig tartanak. Onnan, a toronyemelet kezdődő szintjében nagyobb méretű, sok helyen négyszögekben tört homokkő- és m észtufa-falazás kezdődik. A toronynak ezen a keleti és északi falán megtalált gerendafészkek támpontot adtak a rondellaszint rekonstrukciójához. A sziklafelszínre közvetlenül rárakott toronynak legalul kezdődő armírozása, valamint az ásatási rétegek tanúsága szerint, a sziklacsúcs szabadon állott, és a humusz csak az említett sziklamélyedést töltötte ki. A rondella megépítésének idejére nincs írásos adatunk. Itt feltevésekre va-