A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 3. (1963)

KOMÁROMY József: A diósgyőri vár rondellájában 1958-59-ben végzett régészeti kutatás

170 KOMÁROMY JÓZSEF Augusztus 15-től szeptember 25-ig folyik az a munka, amellyel a II. sz. szelvényt a D-i oldalon előtűnő szikLafelületig tisztítjuk, majd mellette tovább mélyítjük, az É-felé eső területen. Kiszabadítjuk a rondella-lejáró hatodik lépcsőfokát, ahol a pihenő kezdődik, utána kőkeretes kapuzat. A lejáró falazásban beépített (K-i fal) reneszánsz szima- és pálcatagos ablakkerettöredék. A további munka a kör alakú rondella belső területén addig a rétegig folyik, amíg az újkori feltöltődés tapasztalható. Ezt azért végezzük, hogy a téli idő utáni munkakezdésnél gyorsabban juthassunk az érdemleges rétegekig. A következő évben, 1959. május 5-éri kezdjük meg ezt a munkát. Az előtűnő réteg-töredékekben még mindig tapasztalható a bolygatás. A vár pusztulása idején, a rondella belsejébe omlott épületkövek, faragott töredékek, humuszfeltöltődés váltakozva építési törmelékanyaggal — egy roncsolt réteg rajzait mutatják. A május 6 és 18 között végzett munka azonban a mínusz 6,00 és 8,00 m mélységben már a gótikus és reneszánsz palotabelső pusztulásának anyagát mutatja. A leletanyagból kiemelkedik ritkaságával egy halványkék és aranyszínekben irizáló, spirálisokkal díszített nagyobb üvegserleg töredéke, egy kékeszöld árnyalatban ezüstösen csillogó, arany kontúrokkal megrajzolt velencei üvegserleg oldaltöredéke. Június 30-án találjuk meg a C-szelvényben

3 a relatív — 5,40 mélységben azt a fehérmárvány-töredéket, amelyről az első pillanatban megállapítható, hogy a Dartalos által megtalált és a diósgyőri Madonna-relief néven nyilvántartott márványoltár felső kiegészítő része. A töredék rétegét gondosan megvizsgáljuk. Hasonló jelenséget mutat a többivel: többszörösen átforgatott humuszos-homokos csomókat mutató épület- és kőtörmelékes réteganyag, szemetes és korhadékos, agyagos részekkel váltakozva. Az újkori kőbányászat jelei is kétségtelenül megállapíthatók a rétegben, de nem abból az időből, amikor a töredéket, mint most, öt és fél méter feltöltés védte, hanem még akkor, amikor fölötte csak egy méter körüli védőréteg volt. A márványtöredék egy részén erősen savas behatást találtunk, és a Madonna-arc már a földbekerüléskor egy nehéz tárggyal le volt csapva. A rétegben egyébként II. Szelim (1566—1574) aranypénzét és egy ezüst karikagyűrűt is találtunk 1600-as évszámmal bevésve. 1959. július 8-án a rondella szomszédos — 6,00—6,60 m-es szintjében nagyobb vasedény darabjait, a csempék között halványzöld mázú, madárdíszű kályhacsempe-töredéket, és egy szürkés márványtöredéket találtunk. A márvány egy köpenyes emberi alak jobb válla, a róla leomló redőzettél. A toronyfal mellől egy vasveder darabjai kerülnek elő. 1959. július 9-én az építkezési munka mellett lehetővé válik, hogy a rondella háromnegyedkör alakú alaprajzán felvehessük a teljes A jelzésű körnegyedet vizsgálódásunk tárgyául. A szűk területen az ásás nehéz körülmények között úgy folyik, hogy az A-szelvényből kitermelt földet, kellő szitálás után, a középső B-vel jelzett körnegyed felszínére dobjuk. Ebben az A-jelzésű szelvényben megtaláljuk az ÉK-i torony alapfalát, amely a mészkősziklára van alapozva. A leletanyag gazdagabb, vas- és rézlemeztöredékek vannak közte. Az egyiken domborított gyöngysor, közepén bordával és szív alakú díszítés, fehér, vékonyfalú cserépedények, kancsók, poharak, fedők töredékei, a jellegzetes XIV—

XV. századi anyagban azonban „hurkatech-