A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 3. (1963)

KOMÁROMY József: A diósgyőri vár rondellájában 1958-59-ben végzett régészeti kutatás

164 KOMÁBOMY JÓZSEF ban igen szegény volt. A várva várt aranyserlegek, aranymarkolatú kardok (!) s egyéb, főleg aranyat tartalmazó leletek mind elmaradtak (!). Edénycserepek, kandalló-, kályha- és falcsempék, vas-alkatrészek, mint lópatkó, kés, villa, vaskapulemezek és szegecsek, szablyák, nyílhegyek, vasgolyók (különösen a vár északi külső oldalán), sulyomok, üvegcserepek kerültek napvilágra. Pénzek közül II. Rákóczi Ferenc rézpolturái és egy friesachi dénár. Nagy tömegben vasszögek, amelyek azonban már a múlt században itt tanyázott cigányoktól származnak. Az utolsó egy öreg cigány volt, aki a várkastélyon kívül, az északi lejtőn levő boltozott folyosórész előtt ütötte fel sátrát és itt is halt meg 1860-ban." Jelentésében a következőkben írja le azt a három zárókövet, amely ma a miskolci múzeumban látható. „Nőfej rózsában. Boltozati zárókő, faragott andezit. Képpel lefelé fordítva föld- és kőtörmelékben volt a felfedezés idején. A törmelék nem ragadt a képhez. A zárókő fölött boltozati bordák kerültek elő. A zárókő magassági fekvése az 1. sz. pince küszöbe felett 30—40 cm volt. Alakja kör, átmérője 40, vastagsága 44 cm. A belőle induló bordarészek hegyesszög alatt metszik egymást, amiből arra lehet következtetni, hogy a helyiség nem négyzet, hanem téglány alakú volt." „Torzfej lombok között. Faragott trahit. Föld-, kő és kőtörmelék között képpel ferdén nyugat felé fordulva került elő. A lomb meglehetősen sérült volt. Környékén sok volt a boltozati borda, szintén faragott trahitból. A kép festékkel (világossárga) volt befestve. Magassági fekvése az 1. sz. pinceküszöb felett 50 cm. Alakja kör, átmérője 50 cm, vastagsága 37 cm. Bordazatának metszése szintén hegyesszög." „Sárkány fészkével. Faragott trahit. Két részben került elő, egymástól 40 cm távolságban, földben és törmelékben. Képpel lefelé fordulva a 2. sz. pinceküszöb felett 20 cm magasságban. Felette sok boltozati bordatöredék. A törmelék erősen tapadt a képhez. Alakja kör, átmérője 42 cm, vastagsága 41 cm. Bordazatának metszése hegyesszög. Mindhárom leletnél megállapítható volt, hogy az omlás iránya észak—északnyugat volt. „Az említett zárókövek felett az elsőnél mintegy 2,20 m, a másodiknál 2,10 m, a harmadiknál 1,80 m omladókréteg feküdt. Ebben a küszöb feletti rétegben a csempe, cserép és egyéb lelet feltűnően kevés volt." A szintén a miskolci múzeumban őrzött fiálétöredékről a következőket írja: „Külső faragott sarokoszlop. Homokkőből vagy trahitból. Öt részben került elő s estében négy m hosszban terült el. Lelőhelye a várudvar d-vel jelölt pontja a várudvar jelenlegi szintjében, felette 1,40 m omladék föld és kőréteg. Az oszlop faragott része alul volt és csak kis mértékben sérült meg. A sarokoszlop csúcsíves és összeillesztve 1,60 m hosszú. Az oszlop fekvési iránya északkeleti volt, amiből arra lehet következtetni, hogy az omlás iránya is ez volt." „Egyéb faragott kövek. A várkastély területén szinte minden részében került elő faragott kő vagy boltozati borda, kivéve az udvar közepe táját, ahol úgyszólván semmi nem volt földön és köveken kívül. Faragott kőleletekben szegény volt a déli falcsoport is. Szép faragott kövek kerültek elő a lovagterem területéről, továbbá a pincék küszöb feletti rétegében, s faragott mésztufagyámkövek különösen a tornyok alatt. A kútból is előkerült néhány faragott kőoszlop, oszlopfej és gyámkő, a kútból kikerült faragott oszlop külső dísz lehetett. Ezek az I. sz. torony földszinti és a III. sz. torony lábazati helyiségeiben