A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 3. (1963)

KOMÁROMY József: A diósgyőri vár rondellájában 1958-59-ben végzett régészeti kutatás

162 KOMÁROMY JÓZSEF „A IV. sz. torony elferdülése születési hiba — folytatja —, s talán csak aki az építést annak idején intézte, vette észre a hibát, de már csak akkor, amikor azon már nem lehetett segíteni, s minthogy a kelet és észak felől csatlakozó lakóhelyiségek falaival ezt a hibát úgy ahogy elleplezték és eltakarták, maradt a torony olyannak, amilyennek született, s csak amikor mellőle leomlottak a csatlakozó s takargató falaik, tűnt elő a szerkezeti hiba ... A feltárt falakról megállapítható, hogy a tornyok falazata szilárdabb, a használt kötőanyag jobb minőségű, mint a csatlakozó falaké, a kövek kötése gondosabb, s különösen a sarkok kiképzése, faragott és nagyolt kövekkel, kifogástalan." „A tornyoknál használt kötőanyag valószínűleg hidraulikus mészhabarcs volt. A falazási mód pedig az, hogy a gondosan kirakott sarkok és külső síkok közötti üregeket kövekkel, minden kötés nélkül kitöltötték és a fentebb említett hígabb hidraulikus mészhabarccsal tele öntötték. Ez a falazási mód a tornyoknál igen jól megfigyelhető. A tornyokat összekötő építmények falainál a kövek kötése észlelhető, legalább a külső síkfelületeken. A falak belseje valószínűleg oly módon készült, mint a tornyoké, azonban csak egyszerű mészhabarcs kötőanyaggal." „A feltárt falakban található: homokkő, andezit, riolit, riolittufa, mészkő és mésztufa is." „A legkevésbé bírta a homokkő .. . Szilárdnak megmaradt az andezit és riolit, mészkő és mészkőtufa. A faragott kövek többnyire andezitből, riolitból és mészkőtufából készültek, a finomabb munkák — boltozati bordák, záró kövek, faragott oszlopok, fejkövek — andezitből és riolitból, a gyámkövek pedig többnyire mészkőtufából. A burkolati kövek, — ami a lovagterem alagsorában A Köves-féle ásatás alkalmával, 1934—36-ban feltárt sütőkemencék alaprajza. A déli szárny és a délkeleti torony csatlakozásánál.