A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 3. (1963)

KOMÁROMY József: A diósgyőri vár rondellájában 1958-59-ben végzett régészeti kutatás

160 KOMÁROMY JÓZSEF melyről az év elején (1934) nagy tömeg vált le és zuhant alá. Tíz méter magasságban 3 méter széles és 2 méter mély terjedelemben közel 40 köbméter tömör kőfalazat zuhant a mélységbe és ennél nagyobb tömeg vált el a torony f őtömegétől, s leomlással fenyeget... A már meglazult faltömeg nagyságát 150 köbméterre becsülöm ..." 28 ,,A vár nagy terjedelme következtében — írja — a biztosítási munkák jelentékeny költséget hoznának. Első teendő volna a belső várnégyszög területének kitisztítása, illetve a felhalmozódott törmeléknek az udvar régi szintjéig és a helyiségek földszinti padozata mélységéig való eltávolítása. Ez feltárná a vár régi, nagyon érdekes alaprajzát, másrészt kőanyagot biztosítana. Ezenkívül archeológiai és kő-leletekre van kilátás. ... a tornyok ideiglenes jellegű lapos tetejét kellene elsősorban megcsinálni. A déli szárnyban levő késő gót stílben művészileg boltozott ablakfülke helyreállítása és biztosítása a legsürgősebb feladatok közé tartozik ... A program keretében ki kellene tisztítani a várárkot is és a bővizű forrásokból vízzel megtölteni. A várárok mentén húzódó bástyafalakból még maradt annyi, hogy a fantázia elég jól nyomon kövesse az eredeti állapotot. A hajdani felvonóhidas kapuzat megmaradt pillérei közé futhatna a vízzel teli árok fölé készítendő fahíd ... A kitisztítás és a törmelék elhordási költsége 4000 pengő lenne, a várfalak biztosítása és némi kiegészítése, a tornyoknak tetővel való ellátása, az árok kitisztítása, vízzel megtöltése és egyéb tereprendezés becslés szerint 100 000 pengő költséget igényelne.. ." Lux jelentését elfogadja a MOB és a költségek előteremtését a Földművelésügyi Minisztériumtól kéri, de szeretné megnyerni „a kérdés iránt nagyon érdeklődő igazságügyminisztert is" ..." (!) A MOB-nak ezen az ülésén az Erdőigazgatóság részéről Molcsányi Gábor erdőfőtanácsos vállalta 500 pengő azonnali folyósítását, később pedig a földművelésügyi miniszter biztosított 600 pengőt, a MOB pedig 1400 pengőt utalt ki. Ez — az első — feltárás 1934 nyarán megindult és Lux Kálmán felügyeletével Révay Ferenc erdőtanácsos végezte. A helyszínen azonban Köves János ny. erdőfőtanácsos volt mindvégig, akinek a jelentését érdemes kivonatosan alább ismertetni.

29 A Köves-féle feltárás 1934—36-ban 17" öves János az ásatást 1934-ben a fent említett összegből, 1936-ban pedig *^- a MOB által rendelkezésre adott 2000 pengő összegből végezte. 1934-ben a vár keleti oldala került feltárás alá, ekkor tisztították ki a kápolna maradványait. 1936-ban a váralaprajz feltárását kellett beosztani a rendelkezésre álló 2000 pengőn belül. Jelentéséből idézzük az alábbiakat, olyan válogatásban, amely a későbbiek folyamán figyelembe veendők voltak. „ ... A feltárási munkák első szembetűnő eredménye az, hogy a várkastély nem derékszögű négyszög, hanem inkább trapéz s a trapéz oldalai sem kifogástalanul egyenesek... A várkastély északi szélessége 46,16 m, a déli szélessége 45,30 m. A hosszúság néhány cm-től eltekintve, nyugaton és keleten is 55,0 m... A tornyoknál, kivéve a IV. sz. tornyot (ez a dny-i torony) — a derékszög lehetőleg meg van közelítve és inkább az I. sz. (ény-i) és a IV. sz. tornyokat összekötő falaknál észlelhető a ferdeség. Az elferdülés szöge 1° 30' és 2°, mérve a várudvar déli szélességében. Ez az elferdülés szabad szemmel alig vehető észre, s tudomásom szerint erről a körülményről