A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 3. (1963)

KOMÁROMY József: A diósgyőri vár rondellájában 1958-59-ben végzett régészeti kutatás

Diósgyőr, Zólyom, Tata és Várpalota alaprajzai viszont egyezik a tornyok két felső emelete felfalazásának anyagával, melylyel tehát egyidős lehet. Ebből a négy saroktorony felső, kiemelkedő részének és a védőfolyosók kiszélesítésének jóval későbbi időpontjára következtethetünk. Ez az az időpont, amikor Mátyás király alatt a saroktornyok közötti emeleti helyiségek boltozatait magasabbra emelték a toronyszobák keresztboltozatainál, s így ezeket is magasabbra kellett emelni.. .

21 Ugyanekkor azt is megjegyzi, hogy a szabályos négyszög-alaprajzú várat a várdomb alján övező vizesárok belső partján épült szabályos, kváderköves falazat ideje a korai időkre vall. Viszont (ezen a falazaton) két helyen olyan kettős, kapuvédő, külsőtornyos elrendezés van, amely hazánkban páratlan, a francia várépítésben pedig gyakori. De hozzáteszi, hogy ez a kérdés még gyökeres megvizsgálásra szorul. A várhoz csatolt, nagymérvű kerek rondella építését a Pempflinger-féle építkezés idejére, a XVI. század elejére teszi.

22 Láthatjuk, hogy Gerő László már milyen széles területen veszi vizsgálat alá a diósgyőri vár építési kérdéseit. Ez a felfogás e sorok megírásának időpontjáig a legvilágosabban részletezi az építési szakaszokat és a fejtegetéseknek szabatossága közelebb visz egyes várépületrészek további megvizsgálásához, egyúttal jó-egynéhány további vizsgálati feladatot is jelöl meg. A Gerő-féle feldolgozással majdnem egyidejűleg jelent meg Borsod-Abaúj-Zemplén megyei műemlékei sorozat első ismertetőjeként A diósgyőri vár című 58 oldalas idegenforgalmi hivatali kiadvány, amelyben Marjalaki Kiss Lajos és Vakar Tibor írnak a vár történetéről.

23