A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 3. (1963)

KOMÁROMY József: A diósgyőri vár rondellájában 1958-59-ben végzett régészeti kutatás

152 KOMAROMY JÓZSEF rom részben tárgyalja Diósgyőr várának és uradalmának egykori „jélességét", Diósgyőrnek történetét általában, végül Diósgyőr fénykorát. Történetírói feldolgozási módszere az írásos, okleveles anyagra támaszkodva, a Diósgyőrrel kapcsolatos történeti adatot fogja össze. Érdekes azonban meg­állapítása a vár építési idejéről: „Azon Diósgyőr várat, melyről mi itt szólunk, valószínűleg I. Lajos király építette fel." 3 Négy oldallal később foglalkozik ugyan az Ákos nemzetségbeli Ernei-család birtoklásával, de velük kapcsolatban nem érinti azt a kérdést, hogy vajon az Erneiek építettek-e várat, pedig kifejezetten állítja: „ ... az Ákos nemzetségbeli István nádor nemcsak Diósgyőr várát... bírta". 4 " Nyilvánvaló, hogy itt, ez a kifejezés ellentmondásban van előző megállapításával. A vár építésének problémái teljes súllyal a következő (második) monogra­fikus igényű, de már nemcsak az okleveles adatokra támaszkodó feldolgozás­ban, Kandra Kabos 1879-ben és 1895-ben megjelent két nagyobb tanulmányá­ban jelentkeztek. 5 Kandra — különösen 1895. évi tanulmányában részletes ana­lízis alá veszi a diósgyőri vár építészeti problémáit. De amíg előző tanulmányá­ban vizsgálódása alapjául az 1662-es alaprajzot veszi, 6 addig a későbbi tanul­mányában Sztehlo Ottó 1894-ben készült építészeti felvételei 7 adnak megbízha­tóbb alapot fejtegetéseihez. Megkerüli azonban azt a kérdést, amely világossá­got vetne a vár építési korára. Ennél merészebb 1879-es tanulmánya, amelyben a következőket írja: „ ... a Bors nemzetség legnagyobb virágzása korában eshe­tett meg véglegesen a lassú, talán százados átalakítás, mely szerint a belső sáncz tornyos őrfálakat nyert, az összefüggés nélküli részek szerves egésszé alakulának, az óriás fa-építmények helyét a szilárdabb és ellenállásira képesebb kőalkotások foglalván el nagyobb mérvben. A várat, a mint az alaprajzunkban áll, hajlandó vagyok, noha csak lényegében, ezen korból származtatni.. " 6 Kandra végső fejtegetésében a négyszögű várat a tatárjárás előtti korra teszi... 9 Még tovább megy feltevésével, amikor — e négyszögű várra vonatkozóan — az 1248. évi Noggeur •(„ ... et separat a terra Noggeur vocata") és az 1261. évi Noguar („ ... a terra Noguar castri nostri de Borsod") meghatározások alapján a következőket írja: „ ... 1248—61 közt várunk 'már nemcsak helyreállítva, de egyszersmind majd nagy, majd királyi várként szerepel..." 10 A harmadik nagyobb igényű munka, az előzőeknél még nagyobb terjede­lemben 1927-ben jelent meg a Hadtörténelmi Közleményekben, Miskolc város történetírójának, Szendrei Jánosnak feldolgozásában. 11 Szendrei még tüzetesebben veszi vizsgálat alá Diósgyőr történelmi múltját, fejtegetéseit kiterjeszti a XII— XIII. századot megelőző időkre, és már érinti a „honfoglaláskori vár" kérdését is. Így ír erről, valamint a kővár létesítéséről: „ ... Győr várát már mint erő­döt találták honfoglaló őseink, amelyet Bors vezér nyervén birtokul, sietett ez őskori földvárat újabb védelmi állapotba helyezni, bizonyára azon erődítési módszerek szerint, mint ahogy Borsod várát megépíté. Eközben várunk lassan­kint veszteni kezdett hajdani gytörűformájából, amennyiben a szomszédos hegy­oldalakra is kiterjedő (!) körsáncai felhagyattak s inkább a vár belseje építte­tett ki, amennyiben az eddigi sátrakat egyszerű faházak, a földerődítményeket vesszővel font karók, gerendák, palánkok és fatornyok váltották fel. Ezután a XI— XIII. században a Bors nemzetség virágzása korában eshetett meg a további A diósgyőri vár és környéke légifelvételről (1936)

Next

/
Thumbnails
Contents