A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 2. (1958)
BANNER János: A magyar őskőkorkutatás történetéhez
16 BÁNNER JÁNOS Az utóbbi már Hoernes könyvére való tekintettel is szükséges. A méltóságos Asszony 49 egy szavából indulva, egy percig avval áltattam magamat, hogy szerencsém lesz az Ornith. Központban. Mert vannak olyan koponyák, a melyek hetvenéves korban is hajlanak a hiú ábrándozásokra. Kiváló tisztelettel öreg híve Herman Ottó. * A levelek keltezéséből és tartalmából egyaránt kitűnik, hogy még a Hermanféle levelek sem tükrözik a teljes levelezést, még ebben a valóban korlátozott időben sem. Nagyon érdekes volna, ha a válaszok is rendelkezésünkre állanának. Így több, de különösen az utolsóban említett terminus kérdése egyelőre legalábbis megoldhatatlan, s még az Arch. Ért. további kötetei sem adnak e tekintetben felvilágosítást. A közölt levelekből is látszik, mennyi apró részlet van ezekben és a többiekben is, amelyek mögött a tudományos meggyőződés hajthatatlan védelmezése, az érte való bátor kiállás, s általában az íróra nagyon jellemző ellenzéki magatartás tűnik ki, amely tárgyilagos tudományos munkában ilyen határozottan és nyiltan természetesen nem kaphatott helyet. Jobban belevilágítanak ezek a levelek Herman Ottó tudományos műhelyébe, mint a kész dolgozatok, de azokkal egybevetve azt is mutatják, hogy nem félt még munkáinak megjelenése előtt sem attól, ha mások is tudják: egyik-másik kérdésben mi a véleménye. BANNERJÁNOS JEGYZETEK 1. Prvni paleolitické nastroje z obiesti Karpat. — A Kárpátok vidékének első palaeolith eszközei. Anthropozoikum. 4. 1954. 7—12. 1. 2 Tat. 2. Kormos Tivadar, Róth Samu és az óruzsini nagy barlang. Ttk. 1918. 38—44. 1. 3. I. m. 14—15. 1. 4. Ezeknek a leleteknek a sorsa — az állásfoglalások változása, vagy a velük szemben való tartózkodás — a magyar régészeti kutatás történetében legalább olyan érdekes és jellemző, mint a miskolci leletek idején. 5. A magyarországi ősrégészeti kutatások története. Kézirat. 1948. II. rész 4.1. L. ugyanezekre Gáboriné Csánk Veronika kéziratos bölcsészdoktori értekezését: A magyar paleolit kutatás története, 1955. A kézirat az Eötvös Lóránd Tudományegyetem könyvtárában van. 6. Majláth Béla: Tanulmányok az ember eredetének történetéből. AK 9. 1878. 22—23.1. 7. L. 5. j. ő. Rómer Flóris emlékezete. Dissertationes Archaeologicae. Budapest. 1. 1958. 11. 1. 9. Acta Arch. Hung. 9. 1958. 49-^52. 1. 10. Compte Rendű de la 2me session. Paris. 1867. Paris. 1868. 324—325. 1. 11. Műrégészeti Kalauz, különös tekintettel Magyarországra. Pest. 1866. 134 1. 12. Ipolyi Arnold eredeti közlésének nem sikerült nyomára akadnom, pedig kétségtelenül még 1866-ban jelent meg. Erre mutat egyrészt az, hogy ezt az évszámot írja: Magyar műtörténeti tanulmányai „A magyar régiségtan" című közleményére. Pest. 1873. 555—556. 1. Másrészt bizonyítja a "Vasárnapi Újságnak a könyvről szóló rövid ismertetése is, amelynek szövege több helyen is szóról szóra egyezik a hivatkozott kritikával, de annál természetesen, lényegesen rövidebb. L. V. Ű. 1866. 509. 1. 13. Feltűnő, hogy erről Rómer sehol sem emlékezik meg.
