A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 2. (1958)
CSALLÁNY Dezső: Hamvasztásos és csontvázas hun temetkezések a Felső-Tisza vidékén
HAMVASZTÁSOS ÉS CSONTVÁZAS HUN TEMETKEZÉSEK 89 50,5 cm hosszú vaskard (II. t. 8, 8a, 8b) volt, mely keresztvassal és a markolatvégen karikával volt ellátva. 28 A halomnak felső rétegéből Nagy Constantinus római veretű kisbronza került felszínre VRBS ROMA (330—337) felirattal. 27 A Katóhalom és leletei így korábbiak nem lehetnek a IV. század második felénél. A karikásvégű kard analógiái a hun időkhöz és a hunokhoz kapcsolódnak. A katóhalmi leleteket már Jósa András is hunnak tartotta. 28 A lábbal D-nek fektetett csontvázak, amint már korábban rámutattam, ugyancsak hun temetkezési sajátságok. A gáva-katóhalmi karikásvégű kard kapcsolatai a rokon példányokhoz, így Szilhez (Somogy megye), Szentes-Kistőkéhez (Csongrád megye). Kara-Oba 11. kurgánjához, a Volga melletti Susly-Herzoghoz, így a 11., 16., 23., 43 kurgánsírok karikásvégű kardjaihoz, a hunokhoz való kapcsolatot igazolják. 29 3. Tiszaeszlár-Potyhalom (Szabolcs-Szatmár megye). Pongrácz Jenő ásatta meg 1889-ben, abban a reményben, hogy abban esetleg hun nyomokra akadnak. A halom 8 m magas volt, amelyből 5 m vastag fekete föld-ráhordás volt. Az eredeti sárga homokszintet 3 cm vastagságban sárga agyaggal letapasztották. Ezen feküdt egy 170 cm hosszú és 71 cm széles tölgyfa-koporsóláda, 20 cm széles vájulatba erősítve, magassága 30 cm, felületét vízszintesen deszkázat fedte, mely elporladt. A sírban egy nagytermetű zsugorított férfi csontváz feküdt a jobb oldalán, fejjel NY-nak, arccal délnek. A bal füle tájékán a buj-feketehalmi (I. t. 22) fülbevalóhoz hasonló nyitott kifli alakú, igen hegyes végű, sok ónnal vegyített bronzból készült fülbevaló (I. t. 24) volt, külsején rovátkolásokkal. 30 Átm. 1,1 cm. (A) csontváz.) A sírtól két lépésnyire két gyermek égetett csontjainak maradványa, egyik rakásban csontból vagy csigából készült, égetett gyöngyök. A sírtól DNY-ra égetett ember csontjai durva urnában. 31 Ezek valószínűleg szkítakori égetett temetkezések, melyek a halom alatti korábbi térszínhez tartozhattak. Az előző lelőhelyeknél talált B) csontváz itt hiányzott. Valószínűleg a halom felületének lehordásával pusztulhatott el. A potyhalmi és a feketehalmi halmok egyidőseknek látszanak. A potyhalmi fülbevaló korábban elveszett, csak rajza maradt meg. 4. Karász-Kishalom (Szabolcs- Szatmár megye), A gyulaházi néven is ismertetett halom a karászi határba tartozik és Liptay Béla-féle birtokon terül el, 200 lépésnyire a nagyobb, karászi (gyulaházi) Tetemhalomtól. Az 1901. évi feltáráskor, a kisebb halom legalján 4,5 m mélyen, kis csomóban, égetett emberi csontmaradványokat talált Jósa András, bolygatatlan helyzetben. A maradványok, úgy látszik, egy 50 cm hosszú és 30 cm széles tölgyfaládába lettek a temetés alkalmával elhelyezve (A) csontváz). A ládára, nem rádobva, hanem egymás mellé, rendben, textiliára elhelyezve bronzkori fegyvereket: egy bronztőrt, egy harci csákányt, két köpüs baltát, egy két darabra tört tőrt, 2 gömbösfejű bronztűt, egy 1,4 cm átmérőjű aranyfülbevalót (I. t. 5), mely tökéletesen egyezik a már tárgyalt hun fülbevalóformával. 32 Egy kendermag nagyságú, átfúrt, színarany gyöngyszem később elveszett. Körülötte számos bronzkori cserépöredéket találtak. A fegyverek egy részében famaradványok láthatók. 3 * A B) csontváz, valószínűleg a halom lekopása következtében semmisülhetett meg.
