A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 2. (1958)
KALICZ Nándor: Későbronzkori urnatemető Igrici község határában
KÉSÖBRONZKORI TEMETŐ IGRICIBEN 55 Fémek. Karperecek: a) Lemezes, bordásdíszű, nyitott végű karperec. (V. t. 2 a—e) Az egyeki típusú sírokban megtaláljuk (Egyek és Demecser 64 ), otthonos a pilinyi kultúrában is. 65 Igen jellegzetes a halomsíros kultúra kárpátmedencei leletei között (Szeged-Röszke, rákospalotai kincs, mosonszolnoki sírlelet 66 ) és külföldön, Ausztriában, 67 Csehszlovákiában 68 és Németországban 69 egyaránt. b) Tömör, háromszögletű keresztmetszetű, nyitott végű karperec, vésett, geometrikus díszítéssel. Ilyet Igriciben nem találtunk, de az egyeki típusú rákóczifalvi temetőben előjött. 70 A halomsíros kultúra hazai 71 sírleleteitől, Ausztrián, 72 Csehszlovákián 73 és Németországon 7 * keresztül, egészen Lengyelországig 75 igen általános. c) Tömör, kerek keresztmetszetű, vékony, nyitott, elhegyesedő végű karperec, szakaszosan ismétlődő vésett vonalköteggel. (IV. t. 4) Az egyeki kultúra temetőiben nem gyakori. A pilinyi kultúrában otthonos. 76 A halomsíros kultúra hazai leletei között nem találjuk meg, Ausztriában is ritka. 77 Feltűnő azonban, hogy Csehország 78 és Németország 79 területén igen sűrűn előfordul. Nyilván ott a megelőző aunjetitzi kultúra hagyatékát láthatjuk benne. 80 d) Karperec, végei egymásra hajolnak és ellentétes irányú tekercselésüek. A kengyeltenyőszigeti és rákóczifalvi temetőből ismerjük az egyeki kultúra területéről. 81 A pilinyi kultúra területén is otthonos, 82 továbbá a halomsíros kultúra későbronzkori bronzleletei között is megtaláljuk hazánkban. 83 Néhány példányát Németországból ismerjük. 84 e) Karperec, végei egymásra hajolnak és egyszerűen bepödröttek. (III. t. 2) Ez a karperec jelenlegi ismereteim szerint egyedül áll az egyeki kultúra fémtípusai között, de nem ismerünk megfelelőt a halomsíros kultúra területéről sem. Előzményeit azonban a bepödrött végű nyakperecekben láthatjuk, melyek még a későbronzkorban is használatban voltak. 85 Gyűrűk: Huzalból készültek, több menetesek, végeik tekercseltek. Igen általános eltérj edésű az egyeki, pilinyi és a halomsíros kultúra leletei között. Előzményei azonban az illető területeken előfordulnak a bronzkor megelőző szakaszában is. Pitykék: Gömbsüveg alakúak, a felerősítés céljából két lyukkal átfúrtak. Hasonló módon általános típusok, összehasonlításra nem használhatók. Meg kell még emlékeznünk néhány fémről, mely az igrici temetőben ugyan nem, de az egyeki típusú temetőkben előfordul. Kengyeltenyőszigeten áttört csüngő és tű töredéke, Rákóczifalván több tű került elő. 86 A pilinyi és halomsíros kultúra jellegzetes típusai közé tartoznak, s az e korba tartozó kincsleletekben nagyon gyakran előfordulnak. 87 Az egyeki kultúra temetőiben a halottak mellé igen kevés fémet tettek. Az egyeki típusú sírok fémmellékletei össze sem hasonlíthatók azzal a fémgazdagsággal, amellyel a halomsíros kultúra sírjai rendelkeznek, 8 * de még a füzesabonyi kultúra sírjaiban is több fémet találunk. 89 A sírok anyaga nem tükrözi teljes egészében a kultúra és a kor fémművességét. A korra jellemző fémtípusokat a kincsleletek alapján a sírleletekkel párhuzamosítva, Bóna állította össze
