A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 2. (1958)

BÖKÖNYI Sándor: A Tiszalúc-dankadombi bronzkori telep gerinces faunája

22 BÖKÖNYI SÁNDOR országi aeneolithikus és bronzkori lelőhelyekről, 15 Herre pedig schleswig-hol­steini mesolith és neolith lelőhelyekről 16 mutatja ki, Dániában pedig Degerböl szerint a jégkorszak után az egyik legelsőként bevándorló halfaj. 17 Lengyel­országból a Balti-tenger mellett fekvő Rzucewo neolithikus telepről Lubicz— Niezabitowski írta le, 18 Ukrajnából pedig Pipoblicsko több őskori telepről kimu­tatta. 19 Hankó szerint a csuka is őseurópai faj. 20 A tiszalúci lelőhelyről előkerült csukacsontok is — a harcsacsontokhoz hasonlóan — nagytestű állatokra vallanak. Mocsári teknős — Emys orbicularis L. A mocsári teknősből egyetlen plastrondarab került elő a lelőhelyen. E Reptilia-fajunk is igen gyakori állata őskori lelőhelyeinknek, előfordulása azonban gyakran másodlagos, mert télire beássa magát a talajba és nem egyszer előfordul, hogy ott elpusztul. Az itteni előfordulása azonban nyilván elsődleges, mivel plastronjának egyetlen darabkája került elő, az állatot tehát feldarabolták. Hód — Castor fiber L. A hódból egy numerus (sérült) és egy femur distalis fele került elő. Előbbi fiatal, utóbbi kifejlett állatból származik. A hód őskori telepeink leggyakoribb rágcsálója. Hazai őskori lelőhelyeink közül a neolithikus Lebőről, 21 Szegvár-Tűzkövesről, Pomáz-Zdravlyákról, Be­rettyószentmártonról, a rézkori Zengővárkonyról, Pécsvárad-Aranyhegyről és a bronzkori Békés-Városerdőről kerültek maradványai elő. Külföldi hasonló­korú telepeken is gyakori. Elég, ha itt a svájci őskori faunában való igen gya­kori előfordulására 22 mutatunk rá, valamint arra, hogy a franciaországi őskor­ból Josien 23 mutatta ki, Németország számos lelőhelyéről leírták (Nehring, 21 Linstow, 25 Lütschwager, 26 Herre, 27 Boessneck 28 stb.), Ausztriából Franz, 29 Jugo­szláviából Riedel, 30 Olaszországból Malavolti, 31 Martinis 32 és Riedel, 33 Hollan­diából Hoier 34 írta le stb. Minden időben elsősorban préméért vadászták, de ették is. 35 Róka — Vulpes vulpes L. A rókából egyetlen csont került elő az ásatás során, éspedig egy tibia dis­talis fele. Kifejlett kistermetű állatból származik. Farkas — Canis lupus L. Farkasból ugyancsak egyetlen csont került elő. Egy ulnadarab, mely nagy­testű állatból származik. Barna medve — Ursus arctos L. A medvéből egy lábközépcsont (os metatarsale IV.) került elő. Kifejlett, igen kistermetű állatból származik. Hazai őskori telepeinkről medvecsontokat először Hatvanból Tompa említ. 3 " Ezenkívül még egy-két olyan őskori telepen fordult barna medve elő, melyek

Next

/
Thumbnails
Contents