A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 2. (1958)

BANNER János: A magyar őskőkorkutatás történetéhez

A MAGYAR ÖSKÖKORKUTATÁS TÖRTÉNETÉHEZ 17 14. Fényt vetnek erre azok a levelek, amelyeket Rómer 1859-ben és 1860-ban Ipolyihoz írt. A levelek a Széchenyi Könyvtár levéltárában vannak. 15. Ti. Rómer. 16. Skutil Hauer cikkét: Antiquarische Funde aus Moravan említi ugyan, de tévesen 5. kötetet ír és 104. lapot. L. I. m. 50. 1. 6. j. 17. I. m. 569—570. 1. A többi lelet itt nem érdekel, mert téves idesorolásról van szó. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a közölt moraváni anyagban is van későbbi lelet. J8. Arch. Ért. r. f. 1. 1868. 1. 1. 19. „Kérelem a magyarországi első kőkori maradványok ügyében." Vasárnapi Újság, 1875. 265—266. 1. — „Másodszori kérelem a magyarországi első kőkori maradványok ügyében." Uo. 585—586. 1. — „Mikor találjuk az ember első nyomát Magyarországban?" A Hon, 1875. június 19. 20. Compte Rendű de la 8me session. Budapest, 1876. — Budapest, 1876. I. 33—44. 1. 21. Róth Samu: Az óruzsini barlangok. Ttk. 1881. 49—65. 1. 22. Compte Rendű. 1876. I. 13. 1. 23. Resultats généraux du mouvement archéologique en Hongrie. Uo. II. 14. 1. 24. A hivatkozás (VII. kt. 165. 1.) téves és így nem ellenőrizhető. Kár, hogy a szintén hivatkozott 8. levelet ma már egyetlen adattárban sem lehet megtalálni, pedig nem volna érdektelen, ki közölte ezt a fontos adatot Rómerrel. 25. Kadic Ottokár: A jégkor embere Magyarországon. Budapest. 1934, 6—7., illetve 15—26. 1. A részletes irodalom kritikai felsorolását 1. 40. 1. — Hillebrand Jenő: Magyarország őskőkora. Budapest. 1935. 8—9. 1. 26. Banner János: Herman Ottó levele Posta Bélához a magyar őskőkor kutatásáról. FA 7. 1955. 223—225. 1. 27. Herman Ottó: Das Paláolithikum des Bükkgebirges in Ungarn. MAG 38 (8) 1908. Sep. 1—34. 28. Arch. Ért. 13. 1893. 1—25. 1. — Ugyanebben az évben: ,.A miskolczi tűzkő szakóczák." Ttk. 1893. 169—183. 1. és „Der palaolithische Fund von Miskolcz." MAG 1893. 77—82. 1. 29. A miskolczi palaeolith lelet ötletéből. — Arch. Ért. 13. 1893. 186—188. 1. 30. Arch. Ért. 14. 1894. 187. 1. 31. Arch. Ért. 23. 1903. 250—267. 1. 32. XXIII. kötet, 3. sz. 1903. június 15. 33. Der diluviale Mensch in Európa. Braunschueig. 1903. 227. 1. A könyvet ismertető Éber László megjegyzés nélkül közli Hoernesnek a miskolczi leletekről szóló megállapítását. Arch. Ért. 23. 1903. 391. 1. 34. Sajnos, Hampelnek megmaradt levelezésében nem találjuk nyomát a válasznak, pedig, mint a negyedik levél mutatja, válaszolt, ha nem is kielégítő módon. L. 23. j. — Hampel régi meggyőződése valóban nem volt ilyen szűk határok közé szorítva. 35. A régebben talált leleteket Herman nem tartotta őskőkoriaknak. L. Arch. Ért. 23. 1893. 21. 1. Nagyobbára Ortvay Tivadar nyomán. 36. Az idézett helyen csak arról van szó, hogy Ipolyi, de különösen Hampel véleménye szerint az ember Magyarországon is ugyanabban az időben lépett fel, mint egyebütt. — A magyar szövegben ezenkívül Hampel nézetére vonatkozóan ez áll: „ ... a palaeolith kor nyomainak felbukkanását vagy a biharhegységi barlangokban, vagy Erdélyben, vagy (végre) Felsőmagyarország előhegyeiben várta. (Idézve Ortvay Tivadar: A praehistorikus eszközök régiségi jellegéről. ÉTK XII. VIII. Budapest. 1885. 54. 1.) — Herman azonban jól emlékezett. Hampel ezt a meggyőződését — természetesen a miskolci leletektől függetlenül — „Őskori emlékek a békésmegyei múzeumban" c. közleményében (eredetileg előadás) hangoztatta. — BRTÉ 1878—79. 38. 1. 37. Először közölte MAG 36. (6) 1906. 8. 1. Abb. 3. — Később, mint második leletet, uo. 38. (8) 1908. 9. 1. Taf. II. Fig. 1—2. Ez a Kadic által nem is említett negyedik lelet. 38. Erről 1. MAG 36. (6) 1906. 9. 1. 39. Uo. 9. 1. Abb. 4. 40. L. FA 7. 1955. 225. 1. 41. L. Postához intézett levelében. Uo. 224. 1. 42. Az ötödik levélről van szó, amelyben valóban jelentős megfigyelések és bizonyítékok vannak; közlésre azonban ebben a formában nem tartotta érettnek.