A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 2. (1958)

KOMÁROMI József: Jelentés a Miskolci Nemzeti Színháznál végzett leletmentésről

164 KOMÁROMY JÓZSEF JEGYZETEK 1. A színház építéstörténetére vonatkozó irodalom bő felsorolásban megtalálható: Horváth Béla ifj.: A Miskolci Nemzeti Színház átépítésének; terve. Borsodi Műszaki Élet, 1956. évf. 3—4., 13—23. pp. 15 ábrával. — A korai adatokra nézve — de teljesen téves építészeti és topográfiai megállapításokkal — Keresztessy Sándor (szerk.): Színházi jubileumi album. Miskolc, 1907. 6—13. pp. és ugyancsak e szerzőtől: Emlékalbum a Miskolczon 1823-ban megnyílt első magyarországi kőszínház 100 éves jubileumára. Miskolcz, 1923. 17—42. pp.., ugyancsak az első színházépület topográfiai helyére bizonytalan és elmellőzött utalásokkal. — Szendrey János dr.: Miskolc város története és egyetemes helyi irata, 5 kötet, 1886—1911. A színház építésére vonatkozik: V. k. 44—80., ill. 107—130. pp. — Az első levéltári adatot közölte Zsadányi Guidó: A miskolci színház telkének elcserélése 1844-ben. A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei, 1955. dec. száma, 37—38. pp. A telekváltozásnak ez az első pozitív feltárása, amelynek alapján megindulhatott a helyrajzi térképeken az első színház telkének pontos meghatározása. 2. Vö. Párducz Mihály: Római császárkori telep Miskolcon. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 1957. Miskolc, 1957. 45—59. pp. és Komáromy József: A miskolci Sötétkapu-melletti ásatás jobbágy házai. A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei. 1955. szept. számában, 18—21. pp. és ugyanezen szerzőtől: Beszámoló a miskolci Sötétkapu-melletti ásatás eredményeiről. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 1957. Miskolc, 1957. 70—101. pp. 3. Vö. Párducz i. m. II. tábla 6. és III. tábla 10. ábra. 4. Országos Levéltár, HH. Acta Milit. — 1777. Lad. C. fasc. 15. A Brockhaus-ezred Borsod megyei tartózkodásakor 48 lapon, a Kapitány-ház és helyettesének háza, Reindl Ferenc rajza. Költségvetés összege 1927 frt 29 kr. (A házak anyaga már a helyszínen, csupán a katonai jóváhagyás hiányzik.) 5. Az eddigi egyetlen rekonstrukció az első színházépületre Keresztessy i. m.-ban teljesen téves és csupán a lebontott XIX. századi kassai színházépület utánérzésére korlátozódik. Megfelelőbb analógiát ad az 1821-ben megnyílt kolozsvári Farkas utcai színház épülete (hossza 22 öl). Ennek figyelembevételével, homlokzati és alaprajzi, valamint a Nevelők Házában talált részletek felhasználásával az új rekonstrukció sikeresebben hajtható végre. Különösen figyelemreméltó a párhuzam az épület tömbje mellett végighúzódó oldaltoldalékkal, amely a kolozsvári régi színházépületnél a páholyok összekötő folyosójaként és egyéb helyiségek számára szolgált. Ez az oldaltoldalék a miskolcinál is kitűnt, ennek pincéjében állott a G-szelvényben feltárt kemence. — A miskolci homlokzat kiképzésére, valamint a Nevelők Házában az emeleti terem nyugati belső falában látható háromnegyedes oszlopsor sok támpontot adhat. Különösen, ha összevetjük a következő egykorú tudósítással 1822-ből: „A theatrom építése serényen halad előre... Az épület nagy és tágas s a legjobb matériálékból készült és már zsindely alatt áll. Most homlokfala dorisi formára pompásan formáltatik..." (Szendrey i. m. V. kötet, 75. p.) Szendrey i. m. V. k. 115. lapon idéz egyébként egy levéltári szöveget: „ ... felhasználván a volt színház tömör falait, katonai tiszti lakká változtatta át..." (1845). Az itt említett katonai tiszti lak ebben az időben éppen a mai Nevelők Háza volt a ma látható formájában. — De egykorú szemtanú is akad a kérdés végleges eldöntéséhez, amelyet szintén figyelembe kell vennünk. Ez a szemtanú Szűcs Sámuel, aki a Borsodmegyei Lapok 1885. évi január 2-iki 1. számának 2. oldalán cikket írt „A miskolczi nemzeti Cassinó életéből". Lapalji jegyzetében beszél az első színházról és megállapítja: „Ezen színház a mostani Deák-utcán volt. 1843-ban leégvén, lakházzá alakíttatott át; most (1885) ezredesi lakásul szolgál." — Érdekes, hogy ezt a megbízható adatot a színházkutatók eddig figyelemre nem méltatták... 6. A feltárási munkák alkalmával a tervezők részéről ifj. Horváth Béla, az építő vállalat részéről Andrásy Károly, Oszlányi Miklós és Bihari Károly, s az építőmunkások, munkatársaim részéről pedig Kalicz Nándor és Megay Géza nyújtott segítséget, amelyet ezúton külön megköszönök. A Miskolci Nemzeti Színháznál végzett leletmentés szelvényeinek helyszínrajza. A = Nézőtér. B = Transzformátorhelyiség. C = A színház nyugati falrésze. D = A színház északi tűzfalának mentén vonuló szelvény. E = A színház ÉNy-i színpadi sarkában vizsgált szelvény. —>