A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 2. (1958)
MARJALAKI KISS Lajos: Miskolc régi mellékutcái
MISKOLC RÉGI MELLÉKUTCÁI 139 dusok érintkező teleklábja. (Ma már önálló telek itt minden egykori kert, amelyeket a Debreczenyi utca kapcsol be az úthálózatba. Ezt az utcát keletkezése után előbb Vereshíd utcának nevezték a Pecén át vezető hídról.) A Pece keleti ága mellett, a mai Deák téren állott a XV— XVI. században az ottani újvárosi temetőben a Boldog Asszony templom. Ettől keletebbre 1729-től kezdődőleg épült fel a minorita rendház és kéttornyú templom. A XVI— XVII. században a Pece északi sávján terült el a Peceszer nevű apró telkekből álló zsellérsor, amelyet a következő században elbontottak. Szirma utca = Arany János utca A XVI. században még szántóföldeket műveltek a helyén, majd a következő században előbb kertség, azután jobbágytelkek sora fejlődött belőle. 1702-ben hét kötelbeli háztelek csoportot írtak itt össze, mégpedig a 73—79. számú köteleket. A Szirma utca annyit jelent, mint Szirma felé vezető út. Ez az utca a mai Rudas L. utca keleti felét is magába foglalta, ti. a színházzal szemben fekvő kis köz hídjától húzódó részletét. Majd az Arany János utca egész hosszára kiterjedt, de annak csak a déli oldalán sorakoztak a jobbágy telkek, míg a Szinvaparti sávján csak kisebb zsellérportákat osztottak ki. A jobbágyok, vagyis földmívelők hosszú telkein a XVIII. században zug utcák burjánzottak el a szalagtelkek elaprózódása folytán. Az 1817-es térképen már teljesen a mai napig megmaradt kutyaszorítókat találjuk itt, amelyek közül csupán a Kölcsey utca kapott — mint szűk köz — déli irányban második kijáratot. Maga a Szemere utca még csak a XVIII. század derekán nyílt meg a Csabai Kapu felől a Forgó híd irányában. A Szirma utcán egyetlen híresebb fundus volt, ti. a Forgó-család nemesi kúriája, amelyről Forgó hídnak nevezték el a közelében a Szinván készített fahidat. A Forgó hidat először 1790 után szerelték át kőlábakra. A Forgó telek kb. a mai Arany János utca 8—10. számú házak udvarán terült el, de kertje messze benyúlt a mostani zugok udvaraira is. 1623-ban említik meg először a Szirma utca közepe táján levő, ún. „kis malmot". Ez a vízimalom a következő század elején, mint Dőry malom, a második felében, mint Bük Zsigmond malma szerepel. Helye a mostani Arany János utca 9—11. számok közötti kis téren jelölhető ki. Míg a malom működött, addig a gyaloghíd a vízimalom fölött, két házzal feljebb hidalta át a Szinvát. A gyaloghíd helyett idővel szekérhidat építettek. Ujabb időben „Gordonnak" szokták nevezni az Arany János utca környékét. Valójában a Vörösmarty utcára és közeire alkalmazták ezt az elnevezést, mert a XVIII. század elején Gordon Szabó Jánosnak a szántóföldjén kezdtek zugutcákat építeni. Ma már a Szinva—Vörösmarty—Dankó Pista utcák között elterülő egész városrész gúnyos neve a „Gordon". Az egykori Szirma utca elnevezés vonatkozik a mai Rudas László utca 1—9., az Arany János utca 1—35. és 2—138. számú háztelkeire. Papszer Miskolcnak jellegzetes régi utcaneve, amelynek értelme idők teltével elhomályosult. A „szer" szó egykor azt jelentette, hogy rend, sor. Papszer = Pap sor, azaz a pap utcasora.
