A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 2. (1958)

LAJOS Árpád: Szépmíves szűcsök Bükkábrányban

SZÉPMIVES SZŰCSÖK BÜKKÁBEÁNYBAN 111 A méhely legfontosabb, kisebb eszközei: szűeskés, szűcsolló, rőf, tőr (ár), hároméletű szűcstű (tő), lyukas gyűszű, sallanglyukasztó (10. ábra). A szabás Mind a cifrabundának, mind a cifrakuzsunak megvolt a maga hagyományos kiszabása először papírra szűcsollóval. A papíron kiszabott minták: a „módiak". A modla darabjait centivel méretezték, de a bőrre úgy vitték át, hogy az irhán rőffel ellenőrizték, mivel a rőf, mint merev tárgy, jól feküdt az irhán, s úgy látszik, a hímzés helyének beméréseihez és a lekészítéshez más mérték kellett: a rőf és kisebb egységei, a coll-ok (65, illetőleg 4 cm). A cifrabunda akkor volt szép, ha jól el volt találva a „tányir"-ja, vagyis a vállnak megfelelő ujjatlan rész, mely „kötözkődésig" (derékig) ért le, és ha a bunda alul „karikába" gyött össze, vagyis a bundaalj köröskörül ugyanazon a szinten lebegett. A kuzsu szép állása akkor volt meg, ha két válla kissé „púposodott" és a hát alsó széle „farkos vót", „fart vetett". A bunda „modlája" Nyolc részből kellett összeállítani a bunda teljes mintáját. Ezek 1 vállbőr, 2 elej, 1 hátsóbőr, 2 tányir és 2 ódalbőr. Idős Vályi Nagy István meg is mutatta, el is magyarázta az egész szabást. „Hát a legfigurásabb a vállbőr, az igaz. Ehhe igazodik minden. Lássa, így vágom ki négyszögre, de ez felül rövidebb, alul meg bővebb. Érti?" — Értem: a vállbőr párhuzamos szélekre merőlegesen megnyúlt trapézforma. „No, ez a vállbőr egybemegy, de ezután most e léc mentén ceruzával meghúzom hosszban a közepén. Ez a közép. Most ezt megfelezem, és húzok rá keresztben egy másik vonalat. Ez a hajlás. A hajlás végeihe kerülnek majd a tányirok. Ahun a közép és a hajlás egymást döfi, akörül kivágom a nyakrészt. Tessék!" Valóban, a nyakrész, a közép és a hajlás metszéspontja körül vízcsepp-alakban van kivágva, csúccsal a vállbőr keskenyebbik párhuzamos széle felé nézvést. „Most a vállbőr szélesebbik felét hosszban a közép mentén átnyírom. Most mán el tudom majd kanyarítani." Miben folytatódik a vállbőr? „Tessék, az elkanyarítható részekhez a két elej, a vállbőr másik végéhe egy hátsóbőr." Vályi István már ki is szabja, illeszti is. A két elej és a hátsóbőr is trapézformák, hosszban egyenlő méretűek. Rövidebb párhuzamos szélük: a derék, a derekak mindenütt érintkeznek a vállbőrrel. Távoleső széleik: az alj-ak. „Lássa, most így a két elej, a vállbőr és a hátsóbőr egyvégtibe van, a két elej színvonalba van a vállbőrrel." — De hogy helyezkedik el a két tányér és a két oldalbőr? „Tessék. Itt van, kinyírom a két tányirt, mindkettő félhód alakú. A görbületének közepét ide pászítom a vállbőr széleihe, a hajlás két végin, úgy, hogy a két tányir ódalt nézzen. Most a tányirok egyenes széleihe szabom a két ódalbőrt. Itt van egy tető, a rövidebbik vég, meg egy alj, a hosszabbik vég." Vályi N. István oldalbőröknek ismét két trapézformát vágott ki, ezen oldalbőrök mérete hosszban megegyezik a hátsóval és a két eleiével. A tető pontosan illik a tányérhoz. Az egész minta nagyjából keresztalakú. A periférikus szélek csupa aZj-ak (11. ábra). Hogy lesz bunda ebből a szabásból? „Lássa, úgy állítottam össze őket, akar egy vég vásznat. Ha bőrre szabjuk az egészet és állítani akarjuk, akkor gyön