A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 1. (1957)

MARJALAKI KISS Lajos: A miskolci főutca topográfiája

MISKOLC FŐUTCÁJA 1817-IG 125 kijelöli a két szomszéd. Kelet felől a Muraközi, nyugat felől meg a Szentmi'klósy fundus. Házszáma: Széchenyi utca 6. 20. Uza Sándor háza az egykori pap-malom mellett feküdt. Mai jelzése: Szabadság tér 2—4 és Tanácsház tér 22. 1817-ben mint Bükk Zsigmond féle a Gombos Ferenc tulajdona. 21. Szirmay István kúriája a Széchenyi utca és a Szabadság tér közötti sarkon. 1702-Jben a 15. kötelék tartozéka. Mai házszáma: Szabadság tér 1—3. és Széchenyi u. 2. sz. 22. Bük Ferenc kúriája a Bük-malom fölött feküdt, a Hunyadi utca déli oldalán levő Bükk telkek egyikén, az 5. sz. és a tér K-i feléin.

10 23. Szabó Miklós nemesi telke a Meggyesalján volt. Ez a hely a mai Petőfi (régebbi Uraik u.) utca keleti részén, a déli oldalon terült el. 24. Csindom György nemesi telke szintén a Meggyesalján, az egyébként zsellér szomszédságú háztelkek körzetében, a Kötél Könyv 71. kötelékében van lajstromozva 1702-ben. Helye a mai Petőfi u. déli oldala. 25. Csorna István telkét a Gellérffi-családéval együtt ismertettükk fentebb a 14. sz. után. Helye: Széchenyi u. 7. szám. 26. Özv. Pathay Istvanné bírta 1702-ben is a 7. sz. kötélben kimutatott fundust, mely megközelítőleg a mai Hunyadi utca 1. sz. házával (esetleg keleti szomszédjával) azonos. 27. Ebeczky Ádámnak a telke a Bük László szomszédja volt, így a Hunyadi utca déli oldalán helyezkedett el. 28. Nagy Pál nemesi kúriája 1702-ben a 20. kötélben szerepel. 1817-ben Peszkár János görögé. Ma: Széchenyi u. 15. (Bank). 29. Eötvös Miklósnak 1690-ben, az adólajstromok tanúsága szerint, a Hunyadi utca 2. sz. kötelékében volt része, de a Kötél Könyvben nincs külön megemlítve. A miskolci kúriák lajstroma 1563-ból Miskolc város régi kúriáiról és kiváltságos háztelkeiről történelmi feldolgozásokban ezideig kevés szó esett. Ennek együk oka bizonyára az lehet, hogy ilyen adatokat megőrző oklevél nem sok maradt fenn, s ami fennmaradt is, az is lappang a jelentéktelenebbnek tartott gazdasági iratok alig bolygatott kötegeiben. A fentebb ismertetett 1690-es Conscriptiót megelőzőleg, már 1563-ban is összeírták az akkori nemesi portákat. Ezt a lajstromot közli Szendrei: Miskolc tört. III. kötetében, az oklevél tár 233—234. lapján. Akkoriban 21 nemesi kiváltságot élvező ház volt a városban, ezek közül 4 az Újvárosban. Ebben a sovány elsorolásban csupján a telektulajdonos nevét tüntették fel. Nem csoda tehát, hogy a telkek azonosítását régebben meg sem kísérelték. Hasonlóképpen CSÖPK megemlítés maradt Borovszky néhány hasonló adata Borsod vármegye tört, I. kötetében. Néhány kúria hollétét a Múz. Közi. 1955. évf.-ban tisztáztam. (Hevesi—Dőry kúria, Séraffi kúria stb). Most az 1690-es kúria-jegyzék összevonásával, s az akkori adólajstromok kisegítésével jobban meg lehet közelítenni a régi kuriális háztelkek helyének pontosabb meghatározását. Az 1563-as jegyzék új értelmezése itt következik: 10. Bük kúria. Egy 1582. március 4-én keltezett oklevélben.(Szendrei: III. kötet, 259. 1.) a Bük malom és a mellette épült kúria helyéről közelebbi megjelölést találunk » .».':. in territorio oppidi Miskolcz in fine cujusdam plateae Hunyad utza vocata . . .«