A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 1. (1957)

PATAY Pál: Rézkori temető Tiszakeszin

RÉZKORI TEMETŐ TISZAKESZIN A Miskolci Herman Ottó múzeum gyűjtőterülete a rézkoiri bodrogikeresztúri kultúra leletei tekintetében elég gazdag, miként arra imár e leletanyag píroblómáit tárgyaló korábbi tanulmányaimban is rámutattam.

1 Több temetőjének létezését ismerjük erről a vidékről. Sajnos azonban ezek leleteinek szakszerű feldolgozása csak részben történt meg. így tehát régóta fennálló adósságot törlesztünk, amikor az idő előtt tragikusan elhunyt Tompa Ferenc

2 által feltárt Tiszákeszi rézkori temetőt és annak leleteit az alábbiakban ismertetjük. Tiszalkeszin 1935 őszén egy csatorna ásása alkalmával egy sírt találtak, amelyben „bütykös" díszítésű edények, valamint egy arany „fülbevaló" is volt.

3 A leletet a Magyar Nemzeti Múzeumnak bejelentették, mire is 1936 tavaszán Tompa Ferenc kiszállt a helyszínre és ott ásatást kezdett. Erről a sírról bővebbet, sajnos, nem igen tudunk, miután Tompa fennmaradt jegyzetei meglehetősen szűkszavúak. Előkerülésének pontos helyét sem ismerjük. Tompa ugyanis Tiszakeszi határában a rézkori bodrogkeresztúri kultúra három temetőjének létezését állapította meg. Az egyik a Szódadombon volt, a másik Fáylkertben, ia harmadik helyét közelebbről nem jelölte meg, lehetséges, hogy a Pipisdombon volt az. Az aranyékszeres sír lelőhelye feltehetőleg a Szódadomb volt, minthogy Tompa Tiszakeszire érkezve itt kezdte meg az ásatásokat 1936. március 30-án. Annak ellenére, hogy innen korábban már jutottak rézkori leleteik a miskolci Herman O'ttó Múzeumba (ezeket alább ismertetni fogjuk), kutatásai nem vezethettek különösebb eredményre, 'mivel azokat e helyen április 4-én befejezte. Naplójában is csak az alábbi megjegyzést találjuk erről: „Rézkora sírok nyoma (cserepekben)". Ezt követően Tompa átment a Fáykertbe, ahol április 6—7-én végzett ásatást, majd mivel ezen munkáit siker koronázta, ugyanezen óv szeptember 16—26 közötti időben. Az első alkalommal 6, az utóbbi ásatás során 17, azaz összesen 23 sírt tárt fel.'

1 Ezeket, araennyire lehetséges, lentebb részletesen közölni fogjuk. Tompa Ferenc ugyanis az általa feltárt temetőt tüzetesen nem ismertette. A sírok leírása során is csak a fennmaradt szűkszavú ásatási feljegyzésiéire és fényképfelvételeire támaszlkodhatunk,

5 továbbá arra ia néhány sorra, amellyel a magyarországi ősrégészeti kutatás eredményeit összefoglaló nagy tanulmányában e lelőhely jelentőségét méltatta.

6 A lelőhely a község Fáykert nevű részén terült el, a Tisza gátjának közelében; Tompa meghatározása szerint „a gát sarkánál". A feltárások Simon Károly földjén folytaik. 1. sír. Mé. 30 cm.

7 Bal oldalán fekvő zsugorított csontváz. (Nő.)

8 Tá. K—NY. 1. Patay Pál: A Szerencs-hajdúréti rézkori temető. A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei. 1956. június, 4—14. — Ua. Szőttest utánzó díszítések a rézkori kerámián. A miskolrl Herman Ottó Múzeum Közleményei. 1956. december, 5—14. 2. Tompa Ferenc, a budapesti Tudományegyetem ősrégészeti Tanszékének tanára, 1938-ig a Magyar Nemzeti Múzeum tisztviselője. 1945. február 9-én Budapesten egy aknaszilánktól megsebesülve, a háború áldozata lett, 3. E leletek magántulajdonban maradtak, így ezeket közelebbről nem ismerjük. 4. Tompa ásatásaiból származó leleteket a Magyar Nemzeti Múzeum—Történeti Múzeum őrzi. 5. M. N. M. Adattár 6. T. I. 6. Tompa Ferenc: 25 Jahre Urgeschichtsforschung in TJngarn. BRGK 24/25 (1934/35) 58. 7. Rövidítések: m. = magassága, h. = hossza, mé. = mélysége, tá. = tájolása, pá. = peremének átmérője, iá. = fenekének átmérője, há. = hasának átmérője, lelt. sz. = leltári száma. 8. A csontvázak nemét Tompa feljegyzései alapján közlöm. Ez a meghatározás tehát nem anthropológiai vizsgálat eredménye.