A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 1. (1957)

BODGÁL Ferenc: Néprajzi munka Borsodban 1955-1957-ben

NÉPRAJZI MUNKA BORSOD MEGYÉBEN 1955—1957 171 Több munka jelent meg az Országos Néprajzi Múzeum és más intézmények munkatársaitól. Ilyenek: Dajaszászyné Dietz Vilma: A mezőkövesdi kuzsu. (Népr. Ért. 1956. XXXVHII. 61—82.), Matyó Virágok. (Néprajzi Múzeum Füzetei, 1956. 24. Rotaprint), Mezőkövesdi hímzett lepedővégeik (H. O. M. Közi. 1956. jún. 57—60.), Tardi keresztszemes motívumok (H. O. M. Közi. 1956. dec. 50—62.), Erdész Sándor: Az „aranytermő szőlők" meséje (H. O. M. Közi. 1956. dec. 49—50.), Győrffy István: Matyó népviselet (Képzőművészeti Alap, Bp. 1956.), K. Kovács Péter: A falu tehene. (Szerepe, jelentősége Bocs község szarvasmarhatartásának tükrében) — (Népr. Ért. XXXVIII. 1956. 277—302.), Farsangi ivó Borsodivánkán (Népr. Közi. I. évi. 1—4. sz. 1956. Il©—117.), Molnár Balázs: Domaházi tükrös 1855-ből (Népr. Ért. XXXVIII. 1956. 271—275.), Sándor István: Otthon és suimrnásság a mezőkövesdi matyók életében (Népr. Ért. XXXVIII. 1956. 185—196.), Kis Jankó Bori emlékkiállítás (Népr. Múz. Adattárának értesítője, 1956. 1—2. sz. 24—25.), Szabadfalvy József: Néprajzi kutatómunka az abaúj-zempléni hegyvidéken '(„Széphaloim" IV. 1966. márc. 74—78.), Szolnoky Lajos: Az udvar és építményei Vajdácskán (Ethn. LXVII. 4. sz, 1956. 593—632.), Ujváry Zoltán: Árgirus nótája egy népi énekes könyvben (Ethn. LVII. 1956. 1—2. sz. 124—125.), László—Bencsik—Igaz M.: Délborsodi táncok. Mezőcsát rövid néprajza. (Népi táncok Kiskönyvtára, 22.) A miskolci múzeumnak 1956-ig nem volt kéziratos adattára. A már jelzett gyűjtések anyagát, illetve a régi gyűjtéseiket rendszerezi Bodgál Ferenc, az év végére már 2245 oldal anyag van. Ugyan ő a fotónegatív leltározást befejezi, szak- és szerzői katalógust készít a néprajzi könyvekről. A tárgyi gyarapodás ebben az évben 104 darab, halászatra, viseletre és háziiparra vonatkozóan. Borsod népművészeti kincsei címen nyílik három teremben kiállítás július 23. és augusztus 31. között. Anyagát Lajos Árpád rendezi és ismerteti a helyi irodalmi lapban. Sajnos, a kiállításnak nem volt kellő látogatottsága, mivel a nyári szünidőre esett. A múzeum munkatársai jelentős népművelési munkát is; végeznek, Lajos Á. a helyi pedagógus szakszervezet néprajzi-népművészeti szakkörét vezeti. Ezek mellett a Múzeumi Hétfőik és a TTIT rendezésében előadást tartanak „A barkók", „Adatok a miskolci nép életéhez a XVIII. században" és „Céhes kisipjar Miskolcon" címmel. 1957. évben, az év elején még nem volt tárgyvásárlásra és gyűjtésre pénz. A tanács támogatásával egynapos kiszállásokat Parasznya, Varbó, Sajószentpéter, Önöd, Borsodivánka, Nemesbikk községekben végeztünk. Bodgál F. Borsod megye néprajzi bibliográfiájához gyűjt anyagot, a Népművelési Intézet számára elkészíti „Céhes, hagyományok a kisipari munkásoknál" és „Borsodi bányászhagyományok" c. munkát. Tovább foglalkozik Lehotay Ferenc, varból parasztköltő anyagával és erről dolgozatot is készített. Néprajzi anyaggyűjtést Szornolyán és Szentistvánban (summáséletre vonatkozóan), ill. Edelényben (Hodossy Lajos kovácsmester, juhászkampó készítő) végez. Levéltári közlése jelenik meg „Parasztház és melléképületek felbecsülése Miskolcon" címen (Népr. Közi. II. 1—2. sz. 1957. 316—318.), Ismerteti a helyi újságban a Sárospataki Múzeum kiadványait. (Lácai népmesék, A magyar Comenius (Komensky) irodalom II., Földosztó mozgalom a Bodrogközben 1893-ban, Győrffy: Matyó népviselet c. munkáját, illetve ítudabánya ércbányászata c. könyvét, valamint Lajos Á. és, Erdész S. munkáját. Kisebb cikket ír a május elsejei népszokásokról. A múzeumi évkönyv számára a miskolci betilehemesekről készít tanulmányt, Lajos A. Tavasz a Hangony mentén címmel ír a helyi lapba, illetve Borsodi játékok címmel könyve jelenik meg a tanács 'művelődési osztálya kiadásában. Ezek mellett a barkó és matyó népzene sajátosságairól készít tanulmányokat a múzeumi évkönyv, illetve szakfolyóiratok számára. A belső múzeumi munka keretében mindketten a régi rajzanyag leltározását,