A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 1. (1957)
BODGÁL Ferenc: Miskolci betlehemesek
130 BODGAL FERENC A betlehemet ilyenformán 1926 óta játsszák, illetve a meglevő engedélyek szerint 1933-tól. A játékban levő egyházi énekeket egy — állítólag 1907-ből való — nyomtatott könyvből vették, először a MAV-templom lelkésze segített betanítani. A játék alapszövegét 1934-ben Meggyesy József »öreg« lediktálta, azóta ez az alapszöveg, s ennek alapján tanulják a játékot a szereplők. Már 1926 előtt is voltak betlehemesek a mai lakótelepen, de hogy mikor és ki kezdte a betlehemes játékot elsőnek, arra már az öregek sem emlékeznek. A szereplők életkora 18—50 év között van és az egy utcában lakó legények és családos emberek szerepelnek. Mindannyian tanult iparosok. A betlehemes első szervezői 1926-ban a Simonyák-testvérek voltak, akik ekkor már elmúltak 30 évesek. Az egyház és rendőrség által kiadott engedélyeket az 1935, 1936, 1939, 1942, 1943. és 1947. évről őrizték meg. 2 1956 decemberében a következők játszottak: Kakuk József szül. 1900, hajtó, először. Meggyesy József 1904, kőműves, 1926 óta, mint »öreg«. Berec József 1917, autogénhegesztő: I. pásztor. Putter János 1912. angyal, Bárány György 1923, gépkocsivezető: angyal, Gyovai István 1930, gépkocsivezető: II. pásztor. Leskó Gyula 1930. szállítómunkás: III. pásztor. Tinko István 1931, gépkocsivezető: IV. pásztor. 3 Mint láttuk, a csoport legrégibb szereplője Meggyesy József, aki már 13 éves korában is játszott a Forrásvölgyön, de akkor még csak betlehemhordozó volt. 1926-ban vették be az itteni csapatba, ahol először negyedik pásztor volt. Szerinte a csapatba kerüléskor az új tag, mint legutolsó pásztor kezdi, majd úgy halad fokozatosan előre, kapja a III., II. és I. pásztor szerepét. Meggyesy Józsefet Berec József követte, néhány évig különféle szerepeket játszottak, később aztán Meggyesy állandóan mint öreg, Berec pedig I. pásztort játszott. A játékosok váltakoztak, a legrégibb csoport tagjai már meghaltak, mások elköltöztek, vagy foglalkozásuk nem engedte, hogy a betlehemesek között legyenek. A mostani játékosok is több alkalommal szerepeltek, legutoljára 1953-ban — csupán a betlehemhordozó volt az idén először. Bár a kezdő rendszerint mint utolsó pásztor szerepel, a különösen jóhangú angyal is lehet, ehhez azonban az is szükséges, hogy erős hangja is legyen, az túlszárnyalja a többiekét. Legjelentősebb szerepe ugyanis az angyalnak van, ő a csapat irányítója. A csapat szervezője az I. pásztor, a legjelentéktelenebb szerepe van a betlehemhordozónak, aki csak a betlehemet cipeli, egy karácsonykor majdnem mindennap más. Betlehemhordozó nem volt mindig, 1930 előtt kisebb volt a betlehem, akkor az angyal vitte a hóna alatt. A játékban egyáltalán részt nem vesz és az igazolásokban sem szerepel. 2. A rendőrség sokszorosított igazolványokat adott ki. A m. kir. áll. rendőrség miskolci kapitánysága. 2195/934. ENGEDÉLY Puter József, Puter János, Megyesy József, Aczél János, Forgács István és Kerékgyártó Antal miskolci lakosoknak megengedem, hogy a karácsonyi ünnepek alatt »betlehemi játékokat-* magánházaknál előadjanak. Korcsmákban, vendéglőkben, kávéházakban, egyáltalán nyilvános helyen ^betlehemi játékot« bemutatni tilos. A mutatványban kizárólag a fent felsoroltak vehetnek részt. Miskolcon, 1934. évi december hó 24-én. A vezető rendeletéből m. kir. rendőrtanácsos. 1942-től az elsötétítésre való tekintettel a játékot délután 4 órától este 7 óráig engedélyezik. Az egyházi engedély minden alkalomkor készült. Vasútvidéki Szent István Lelkészség. Miskolc. 270/1947. ENGEDÉLY Putter János és öt társa, miskolci lakosoknak megengedem, hogy a vezetésem alatt álló lelkészség területén betlehemes-játékot mutassanak be. Miskolc, 1947. december hó 10-én. Láttam: Pagyi Antal Vámos József r. vez. r. k. lelkész 1956-ban csak szóbeli rendőrségi engedélyük volt. Az engedélyeket a csapat szervezője tartotta magánál és őrizte meg évekre visszamenőleg. Ugyancsak ő tartotta magánál a játék tartama alatt a szerződést is. Falukon a paptól kapott írásbeli engedélyt nem őrizték meg. 3. A játékot két alkalommal vettük fel magnetofonra, így nem mindig ugyanazok szerepeltek.
