A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 1. (1957)

MARJALAKI KISS Lajos: A miskolci főutca topográfiája

A MISKOLCI FŐUTCA TOPOGRÁFIÁJA 1817-IG Bevezetés Misikolc város belső területének (intravillanum), tehát utcáinak, háztelkeinek, udvarainak és hegyi pincéinek első térképrajza csak 1817-ből maradt fenn. Ezt a részletes kataszteri tériképet Domby István földmérő (mérnök) Ikészftette dicséretreméltó pontossággal. Ugyancsak 1817-iben készült a térképrajzhoz egy Telekkönyv is. (A térképnek van még egy megfakult, egészen rongált állapotban lévő másodpéldánya is.) Űigy, hogy mindkét régi irat valójában egyetlen forrásnak számít városunk történetének helyrajzi kutatásához. Ez a két adattár minden helyrajzi feltáráshoz a kiindulási alap. Ha 1817 utáni időkre nyomozunk egy régi ház vagy középület múltja vagy keletkezése megállapítása tárgyában egészen könnyű feladatot kell megoldanunk. A Domfoyféle térkép nem nagyméretű ugyan, de a legkisebb udvart, sőt avasi pincét is feltünteti, helyes méretarányban. Persze a rajzolat nem a beépített részt, hanem a háztelket ábrázolja. így tehát könnyű feladat másfél évszázadra visszapillantani Miskolc telekhelyzetére. Ezzel szemben szinte vaikhomály borul városunk régebbi házainak hollétére, a csalk névszerint ismert utcák kiterjedésének, utcavonalának lerögzítésére vonatkozó igyekezetben. A Herman Ottó Múzeum kutatóival többévi munkával eljutottunk odáig, hogy most már eltűnt ez a fehér folt a város lakott területének 1817 előtti múltjáról. Első megállapításunk feltűnő eredménye az, hogy míg a hazák és az utcakép 1817 és 1945 között gyökeresen megváltozott, ezzel szemben topográfiailag szinte teljesen azonos maradt a város belterülete. Kutatásunk oda irányult, hogy feltárjuk a város régebbi, vagyis az 1817 előtti időket megvilágító adatait. 1817 előttről nem maradt fenn az egész várost ábrázoló térlkép, hanem egy néhány, csupán kisebb terület rendezésére készült vázlatrajz, mint pl. 1792-hől a Kazinczy utca megnyitását kijelölő kisajátítási vázlatrajz, vagy valamivel korábbról a Mindszent nevű utca, illetőleg telekcsoport helyszínrajza.

1 Levéltári kutatás közben sikerült néhány olyan iratot találnom, amelyek sóikkal régebbi idők függönyét lebbentették föl. Egy 1793. évi telekösszeírás nagy iratcsomója több mint ©00 fundusnak (házteleknek) akkori állagára, sőt akkorra már megtörtént feldarabolására nyújtott szilárd támpontokat. Ebiben az irattömegben becsesek azok a bejegyzések, amelyek a kérdéses teleknél megállapítják, hogy az egyes telekrészek melyik „ősi" fundusiból darabolódtak el, s abból „ősi jogon" vagy „pénze árán" lett tulajdonos a ház 1793. évi gazdája. Jóval korábbi időt tár fel az 2702. évi ún. Kötél Könyv. Ez a legrégebbről fennmaradt miskolci telekösszeírás, amelyben a háztelkek szabályos sorrendben következnek. Ennek a nagyon becses adattárnak van azonban egy nagy hiányossága, ti., 1. V. ö. Komaromy Józseí: A miskolci Kazinczy utca létesítése 1794-ben. A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei, 1955. évi dec. számában és Komaromy József: Mindszent község legrégibb telkes térképe, uo. 1956. évi jún. számában.