A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 1. (1957)

KOMÁROMY József: Beszámoló a miskolci Sötétkapu-melletti ásatások eredményeiről

76 KOMÁROMY JÓZSEF előkerült és 1,08 m mélységig alapozott kőfal mentén. Még tovább egy hamugödröt találtunk, 0,98 m mélységben, a gödör fenékmélysége 1,28 m-es mélységben. A hamugödört tiszta fahamu töltötte ki, faszéntörmelékkel. A hamugödör feneke lefelé szűkülő homorú vonal. Oldalán élénksárga, Iköralakú folt határolta, (v. ö. metszetrajz.) A szelvényben tovább É-ra — a mér előbb feltűnt 70 cm-es átmérőjű égett agyagtömb lefelé tovább folytatódott. Ez 1,02 m mélységben megszűnt és fekete, szemetes töltelékföldbe ment át. A szinten kirajzolódik egy ovális alakú gödör, amelyet kitisztítottunk. A gödör végső mélysége 2,57 ni. Oldalmetszetben lefelé szélesedő, körtealakot mutat. Benne agyagos törmeléket, szemét, pelyvás sártapasztöredéket, hamut egy csomóban, szerteszét tojáshéjat, pernyét és faszéndaraibolkat, a jellegnélküli cseréptöredékek között egyetlen fenékbélyeges edénydarabot találtunk. A gödörtől É-ra rendikívül roncsolt kőfalazás Ikerült napvilágra, mélységi adatai: 0,68—1,15 m. E kőfalazástól É-ra erősen letaposott, aprókavicsos réteget találtunk, 1,30 m mélységben vonulva, néhol 90 cm szélességben és átlagos 7—10 cm vastagságban. Az F szelvényt K-i egyharmadaiban egy erős kőfalazás osztotta meg, 0,1'0 m-től 0,70 m-ig. E régi kőfallal párhuzamosan, 1,09 m mélységiben cölöplyukak voltak, átmérőik 18—24 cm között. A 19 cm-es cölöplyuk kerekre ácsolt, de a szálfa végét eredeti alakjában, ibuinlkószerűen meghagyták. A cölöplyukak mélysége 1,38—1,89 m között változott. A cölöplyulkak mellett, az erősen összeállt agyagos földben vékonyfalú, okkervörös festésű kancsó és egy fehér cseréppohár töredékei kerültek elő. A szelvény K-i szegélyén, a meghagyott, XVIII. századi közfal közepéin, az 1900-as évek elején betonpillért ágyaztak be. Ez a betontömb 1,15 mélységig megy és közvetlenül alatta feküdt egy nagyjából tojásdad alakú — szájával valószínűleg D-re nyíló sütőkemence fenéké. E kemence fenékének körvonala élesen kirajzolódott — belül sötétbarna — füstös, 'kívül éléinksárga színével. Ez a rajz megmutatta, hogy a kemence egy leégett paticsfalu helyiség sarkában állott. Fenekébe tapasztva egyszeres hullámvonalas és körülfutó karcolt díszítésű, vékony fazék töredékeit találtuk. A további mélyítés során, a töltésföldréteg alatt, 1,50 m mélységben újabb cölöpsort találtunk. E cölöplyukak adatai: 1. 14 cm átmérőjű, köralakú, körülötte szürkésfekete, kemény paticstörmelék,alapja lemegy 1,92 m mélységig. 2. 18—9 cm átmérőjű ovális alakú, alapja lemegy 1,94 m mélységig, a cölöplyukban morzsalékos paticstörmelék. 3. 15 om átmérőjű, nagyjából köralakú, alapja lemegy 2,03 ni mélységig, a lyuk formája bukósan végződő cölöp-alakot mutat. Mindhárom cölöp lyuk alapja keményre volt döngölve. * G helyiség. Az utolsó előtti szelvény, a lebontott épület keleti helyiségének déli fele. A helyiséget egy legújabbkori válaszfal osztja ketté. Ebben a szelvényben, az ásatás megkezdése előtt az építővállalat egy statikai Ikutaitógödröt ásatott, amelynek adatait igyekeztünk felhasználni. A belőle kikerült leletanyagot szórványként kezeltük. A kb. 3 ni mély kutatógödör két égett réteget vágott át, amelyet ásatásunknál helyesen tudtunk rögzíteni annak 'mélységi adataival. A G szelvényben 0,37 m mélységtől kezdve, kőrakással körülvett tűzhely roncsait találtuk. A tűzhelynek nagyrészét a statikai gödör .ásatása elvitte, így annak fekvése nem állapítható meg. 0,58 m mélységben kezdődött az első égési réteg, sárga-agyagos 'és égettpiros foltokkal és tömibökkel. Az említett tűzhely fenekének roncsait — összedobált állapotban — a régi bolygatás meghagyta a 0,62—0,73 m közötti rétegben. Itt feltűnt, hogy az é'gési rétegvonal dél felé erősen lejt, mintha egy partnak a széle lett volna. 0,63 ni mélységben köralakú cölöplyukat találtunk, a köralak DNy-i sarka kicsúcsosodik, ennek végső mélysége 0,91 m. Ettől É-ra agy másik cölöplyuk, 0,74 m